Erre lehetett következtetni a magyar diplomácia vezetőjének a szavaiból. Somogyi Ferenc a tanácskozás után tartott sajtóértekezletén azt mondta: "ugyan pontosan senki sem tudja, hogy miért, de olyan optimista hangulat van, hogy bár a mozgástér nem túl nagy, azért valahogy biztos majd csak összehozzuk ezt a megállapodást".

Gottfried Péter államtitkár, az Európai Ügyek Hivatalának vezetője úgy összegezte benyomásait, hogy kétségtelenül érezni a szándékot a megállapodásra. Egyben megerősítette, hogy a britek egyelőre nem hozták nyilvánosságra új javaslataikat, s azt csak szerdára, azaz egy nappal az EU-csúcs kezdete előttre ígérik. Gottfried leszögezte: a magyar álláspont nem változott, a kormány azt várja, hogy az új brit javaslatcsomag javítsa a Magyarországnak nyújtott támogatások mennyiségét, s egyben tegye még rugalmasabbá a felhasználási szabályokat.

"Megoldást keresünk, nem az esetleges kudarc felelőseit" - jellemezte az alaphangulatot Gottfried, aki szerint  mindenképpen haladás, hogy már látni a vita fő ütközési pontjait. Mint mondta, ahhoz, hogy a magyar igényeknek megfelelően a támogatás mennyiségét növelni lehessen, legalább két elemhez hozzá kell nyúlni: a brit EU-költségvetési visszatérítések rendszeréhez, valamint a brit javaslatban szereplő, az EU bruttó nemzeti jövedelmének 1,03 százalékát kitevő kiadási főösszeghez. Emellett egyezség kellene a felhasználási szabályokról és a felülvizsgálati klauzuláról is.

Gottfried leszögezte: a magyar kormány a felhasználási szabályok rugalmasabbá tételét nem tekinti cserealapnak a támogatások összegével kapcsolatos vitában, hiszen attól, hogy a felhasználási szabályok a lehető legjobban igazodnak a szükségletekhez, másnak nem lesz rosszabb, ezt nem kell másutt kiegyensúlyozni.

A külügyminiszteri tanácskozáson megvitatott témákról szólva Somogyi Ferenc elmondta, hogy szóba került a nyugat-balkáni térség; magyar részről ő külön is fölvetette a kisebbségi jogok tiszteletben tartásának kérdését. A magyar álláspontnak szerepe volt abban, hogy a kérdéssel foglalkozó nyilatkozat külön is hangsúlyozza e kérdés fontosságát. (A nyilatkozat szerint  "minden egyes ország haladása az EU felé attól függ, milyen gyorsan teljesíti a koppenhágai kritériumokat" - ám itt csak egyet nevez meg külön is, mégpedig a kisebbségek védelmét.)

Az ülésen szóba került az EU szomszédságpolitikája, azaz a szervezet területével határos térségekkel kialakított viszonyrendszer. Somogyi hangsúlyozta, hogy a szomszédságpolitika két iránya, a keleti (azaz a volt szocialista államokkal, valamint a balkáni országokkal kiépített kapcsolatok) és a déli (a földközi-tengeri térség államaival való együttműködés) közül Magyarországnak különösen fontos a keleti. A magyar külügyminiszter ismét szorgalmazta, hogy az Európai Unió biztosítsa az ehhez szükséges pénzügyi forrásokat, méghozzá egyformán kezelve a két irányt.

(MTI)