Kóka hozzátette: a megtakarítással elérhető, hogy több gyorsforgalmi utat lehessen olcsóbban megépíteni Magyarországon, másrészt a megspórolt pénzt a koncessziós szerződéssel magántőkéből épülő autópályák éves rendelkezésre állási díjára is lehet fordítani.

Kóka János közölte: már az M0-ás fővárost elkerülő szakaszának felülvizsgálata során mintegy 25 milliárd forintot sikerült megtakarítani, így az M0-ást Gödöllővel összekötő M31-es leágazó út a tervezetthez viszonyítva lényegesen előbb megépülhet. A miniszter szerint a jövőben szakaszosan épülhetnek meg a gyorsforgalmi utak, először 2-szer 1, illetve 2-szer 2 sávban, majd egy későbbi fázisban továbbfejlesztik őket autópályává. Kóka János közölte: a gyorsforgalmi utak építése korábban is átlagosan kilométerenként 1 milliárd forintba került, ám az emelkedő építőanyagárakat mára kompenzálta a versenyből fakadó alacsonyabb ár.

"Ám ha az elkészült autópályák költségét elosztjuk a kilométerrel, akkor ennél mégis lényegesen magasabb összegeket kapunk, aminek oka, hogy a teljes költségek már tartalmazzák a területfejlesztés, tereprendezés és előkészítés kiadásait is" - hangsúlyozta a miniszter. Kiemelte, hogy még az építés közben is le lehet faragni a költségekből 2 százalékot, de ha már az előkészítés fázisban gondolnak erre, a lehetséges megtakarítás mértéke elérheti a 23 százalékot.

A műszaki tartalommal összefüggő megtakarítási lehetőség a kisebb sugarú ívek építése és a keskenyebb leállósáv, de a földkisajátítás, a lőszermentesítés és a régészeti feltárás gyorsítása is csökkentheti a költségeket - tette hozzá. A miniszter szólt arról, hogy az elmúlt években az újonnan épült autópályák mentén mintegy 10 ezer új munkahely jött létre, és várakozásai szerint a következő fél év során a gyorsforgalmi utak mentén mintegy 3,5 ezer további új munkahelyet fog bejelenteni. Megerősítette, hogy 2006 végére a magyarországi gyorsforgalmi úthálózat hossza meghaladja az 1.000 kilométert, míg 2015-re a 2.000 kilométert.

(MTI)