Középkori hangszer középkori várfalak között

Az Európa Kulturális Fővárosa címet 2007-re elnyert Luxemburg már egy évvel a rangos események előtt sem szenved hiányban világhírű zenei előadókban, akik a legkülönbözőbb műfajokban szórakoztatják a nagyhercegség közönségét. Néhány napja a jazz közel-keleti képviselői, az izraeli Avshalom Farjun és az iraki származású Avi Agababa adtak "különleges", előre nem tervezett zártkörű koncertet a középkori Clervaux várában kialakított kulturális központban.

A Luxemburg északi részén fekvő kisváros egyik autószalonjának tulajdonosa és régi vásárlójuk, a zenei programok szervezésében országosan is ismert Pascale Coppens elhatározták, hogy meghívják a helyi Nissan-szervíz ügyfeleit egy különleges koncertre. Az Európában turnézó világhírű qanun-virtuóz, az Izraelben illetve Spanyolországban élő Avshalom Farjun Coppens régi barátja, így azonnal elfogadta a felkérést.

Az épen maradt vár mintegy 50 fős terme megtelt érdeklődőkkel, akik kíváncsian várták a ritkán hallható hangszer felcsendülő dallamait. Az "alkalmi" társ, régi barát Agababa ütőhangszereken kísért, míg Iska Rozinska, Belgiumban élő lengyel festőművész a koncert alatt élőben festette meg a zenészeket. A ráadást követően a képet kisorsolták a vendégek között. A művésznő alkotását dícséri, hogy többen rendeléssel is megkeresték őt a koncertet követő fogadáson.

Minden tekintetben különleges élményt nyújtó estnek lehetett szem- és fültanúja a Népszabadság luxemburgi levelezője. A koncert közben Avshalom - szavakkal is - bemutatta hangszerét, amely nem véletlenül emlékeztette a közép-európai zenekedvelőt az általa jól ismert citerára. Avshalom Farjun, a self-made virtuóz azon kevesek közé tartozik, akik "minden hangot ismernek a zongorán", azaz a zongora elődjén.

A qanun a régi egyiptomi hárfa leszármazottja, és a X. századtól kezdődően fontos részét képezte az arab zenének. A qanun a XII. sz.-ban vált ismertté Európában, majd 200 évvel később kialakult belőle a citera. A qanun trapéz-alakú, többnyire fából készült lapos hangszer, amelyet a művész a térdére vagy kis asztalra fektetve szólaltat meg. Húrjainak száma minden esetben hárommal osztható szám - Farjuné 90, ami szintén különlegessé teszi azt. Valamennyi hanghoz 3-3 húr tartozik, a művész ezekkel szólaltatja meg a félhangokat.

Az arab zenében nincs még egy olyan hangszer, amely ennyire alkalmas volna a virtuozitás, a cifrázások, valamint gyors skálák bemutatására.

Ezt az ősi arab hangszert váltotta fel a későbbi korokban a kevésbé bonyolult zongora, amely Avshalom Farjun elmondása szerint nem egyéb, mint nagy fekete dobozba helyezett egyszerűsített qanun, ahol a kézi pengetőt felváltották a kalapácsok.

Földes György
Luxemburg

Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.