Az emberek érdeklődők

A hétvégén lezajlott II. Debreceni Könyvszemlétől sokkal többet kaptam, mint amennyit vártam, pedig az első sikere és - a tervezett programok ismeretében - az előzetes várakozásom sem volt csekély. Először is azért, mert a szemle többről szólt és többet adott a könyvnek látszó tárgyak puszta reklámozásánál. Másodszor pedig azért, mert az ember nem csupán egy rangos könyvvásáron érezhette magát, hanem "regényünnepen", elsősorban a díszvendég Nádas Péter jelenléte okán.

A programok sorából kiemelkedett a Palatinus által kiadott Örkény István-életműsorozat bemutatása. S habár Radnóti Zsuzsa dramaturg (az író özvegye) és Háy János író beszélgetésére csak tucatnyian voltak kíváncsiak, ezen a szűk körű találkozón az irodalommal kapcsolatos legfontosabb kérdések és válaszok hangzottak el. Radnóti Zsuzsa Örkény István nagyregénnyel való küzdelméről szólt, arról, hogy Örkény István úgy gondolta: az az igazi teljesítmény. Vagyis: van egy klasszikusunk, akit nem azért olvasunk, amiért ő szeretné, hogy olvassuk? Értékesebb volna egy nagyregény száz darab egypercesnél?

Nem az imént leírt tépelődés jellemezte a Kovács Ákos zenésszel folytatott beszélgetést, amelyre legalább százötvenen voltak kíváncsiak. Ákos - a Nagy Könyv sorozatban bemutatott 1984 című regény és az abból készült film "kampányarca" - kinyilatkoztatás jellegű megállapításokkal bombázta hallgatóságát. Közölte, hogy ma is az 1984. évet éljük, s az erre adott magyarázatában egybemosta a totális politikai diktatúrákat a "kortárs gagyi" mindent elárasztó tömegkommunikációs egyeduralmával. Innen inkább az egyetem díszudvarát megtöltő standok közé menekültem könyveket nézegetni, ahol Grecsó Krisztiánnal beszélgettem. A fiatal író azt mondta, már többen is dedikáltattak nála, amit jó eredménynek tart - tekintve, hogy előtte meg úgy vélte: senki nem lesz rá kíváncsi.

Pedig az emberek igenis érdeklődőek. Ezt Csordás Gábor, a Jelenkor Kiadó igazgatója állította, aki egyik dedikáló szerzőjének, Aczél Géza költőnek, a debreceni Alföld folyóirat főszerkesztőjének társaságában időzött. Az igazgató elmondta, hogy eddig több mint tízezer példányt adtak el Nádas Péter háromkötetes könyvéből, és már készül a német fordítás is. De csakhamar magától a szerzőtől kérdezhettem meg, hogy mit jelentenek neki az eladási adatok, mire Nádas Péter azt mondta: a Párhuzamos történetek című regényével töltött tizennyolc esztendőt semmilyen eladási statisztika nem tudja megváltoztatni. S hogy mit vár a könyv németországi fogadtatásától? Semmit, válaszolta Nádas, legfeljebb megértést. Megkérdeztem tőle azt is, hogy miért nevezhető regénynek ez a mű, amely egymással látszólag semmilyen összefüggésben nem lévő, más-más korban, helyszínen játszódó és más-más szereplőket felvonultató fejezetekből áll, mire Nádas Péter azt mondta: hadat üzent annak az irodalmi szerkesztési elvnek, amely csakis oksági kapcsolatok rendszereként írja le a világot. Epizódszereplőket léptetek elő főszereplővé, és főszereplőket tüntetek el epizódszereplők módjára, merthogy így van ez az életünkben is, magyarázta.

A sok esemény közül a litera.hu internetes irodalmi portál bemutatkozó estjét, közelebbről Keresztury Tibor főszerkesztő előadását érdemes még kiemelni arról, hogy az irodalomban (is) az interneté a jövő.

Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.