Megállapodtak arról, hogy tárgyalásokat indítanak a kiotói jegyzőkönyv 2012-ben lejáró hatályának meghosszabbításáról. E döntés felvizezett változataként jóváhagyta egy olyan új, nem kötelező célokat meghatározni hivatott tárgyalások megkezdését, amely a globális felmelegedés elleni küzdelem jövőjét határozza meg.

Utóbbiban részt vesz, az előzőben azonban nem az Egyesült Államok, amely aláírta ugyan az üvegházhatású gázok kibocsátásának korlátozására vonatkozó kiotói jegyzőkönyvet, de nem ratifikálta azt.

A Montrealban szerdán megnyílt miniszteri találkozó egyrészt az ENSZ éghajlatváltozási keretegyezményének 11. világkonferenciája, másrészt a kiotói jegyzőkönyvet aláíró államok első értekezlete volt. A kettős jelleget a szombaton elfogadott határozatok is jól jelzik, csakúgy mint az Egyesült Államok hozzáállása.

Oroszország ellenkezése miatt péntek éjjel hosszú ideig kilátástalannak látszott, hogy a kiotói jegyzőkönyvben részes felek kötelezik-e magukat annak a folyamatnak az elindítására, amelynek célja "az ipari országok részéről újabb kötelezettségvállalások lehetőségének tanulmányozása a 2012-t követő időszakra". Moszkva végül elfogadta a megállapodás szövegét, így e folyamatot késlekedés nélkül munkacsoport keretében megindítják.

E határozat enyhített változatának értelmében az ENSZ éghajlatváltozási keretegyezményének 157 tagállama - köztük az Egyesült Államok, India, Brazília és Kína - újabb tárgyalásokat indít, hogy ennek eredményeként hosszú távú együttműködési tervet dolgozzon ki a klímaváltozás kihívásaival szemben. E párbeszédnek azonban nem célja, hogy az általános felmelegedést előidéző üvegházhatású gázok kibocsátását illetően újabb kötelezettségeket rójon az államokra.

Az 1997-ben aláírt, ámde csak idén februárban hatályba lépett kiotói jegyzőkönyv kötelezi az államokat arra, hogy 1990-es alapon számítva 2012-re 5,2 százalékkal csökkentsék az üvegházhatást előidéző gázok kibocsátását. Az egyezmény hatályba lépéséhez az volt szükséges, hogy azt legalább 55 aláíró ország, illetve az ipari országok 1990. évi kibocsátásának 55 százalékát adó országok ratifikálják. Utóbbi feltétel azzal teljesült, hogy Oroszország tavaly novemberben ratifikálta a jegyzőkönyvet.

George Bush amerikai elnök 2001 januárjában hivatalba lépésének egyik első döntéseként nem terjesztette ratifikálásra a kiotói jegyzőkönyvet a szenátus elé, arra hivatkozva, hogy az lassítaná az amerikai gazdaság növekedését.

(MTI)