Átadták el-Baradeinek a Nobel-békedíjat Oslóban

Oslóban átadták a Nobel-békedíjat az idei kitüntetetteknek, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökségnek és főigazgatójának, Mohammed el-Baradeinek szombaton.

Baradei, valamint a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség nevében Amano Jukija, a kormányzótanács elnöke a norvég királyi család és mintegy ezer meghívott vendég jelenlétében vette át a Nobel-békedíjat, amellyel egy arany érdemérem, egy oklevél és 10 millió svéd korona (1,06 millió euró) jár. Immár 15. alkalommal vehetett át Nobel-békedíjat az ENSZ-hez kötődő személyiség, illetve szervezet.

A norvég Nobel-bizottság indoklása szerint a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség és a főigazgatója azzal a hatalmas munkával érdemelte ki a kitüntetést, amelyet a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozása, valamint az atomenergia békés, polgári célú felhasználása érdekében végeztek.

Ole Danbolt Mjoes, a Nobel-bizottság elnöke a díjátadó ünnepségen elmondta, hogy ebben az időszakban, amikor az atomfegyverek fenyegetése ismét fokozódik, a döntéssel azt kívánták hangsúlyozni, hogy a lehető legszélesebb körű nemzetközi együttműködéssel kell szembeszállni ezzel a veszéllyel. Apró csípős megjegyzésként Washington felé, de nem említve az Egyesült Államok nevét, Mjoes méltatta a NAÜ és vezetője által Irakban végzett független, gondos és pontos munkát.

A Hirosimát és Nagaszakit ért atomtámadás 60. évfordulójára emlékeztetve Mjoes rámutatott, hogy a többség egy olyan világról álmodik, amelyben nem léteznek az emberiség jövőjét fenyegető nukleáris fegyverek. Arra szólította fel az atomnagyhatalmakat - Oroszország, az Egyesült Államokat, Nagy-Britanniát, Franciaországot, Kínát, Izraelt, Indiát és Pakisztánt -, hogy mondjanak le az új nukleáris fegyverek kifejlesztéséről.

Baradei hangsúlyozta, hogy a világon olyan légkört kell létrehozni, amelyben az atomfegyvereket a rabszolgasághoz és a népirtáshoz hasonlóan általánosan elítélik, tiltott dolognak és történelmi kisiklásnak tekintik. A világban jelenleg 27 ezer atomrobbanófej létezik, 27 ezerrel több a kelleténél - mondta a NAÜ főigazgatója, aki szerint biztosítani kell, hogy ne tegyen szert még több ország nukleáris fegyverekre, az atomhatalmak pedig tegyenek konkrét lépéseket a leszerelésre.

Kiemelte, hogy a világ a határokat nem ismerő fenyegetésekkel szembesül, s ezek ellen nem falak felhúzásával, erősebb fegyverek kifejlesztésével vagy csapatok kivezénylésével lehet védekezni, hanem kizárólag nemzetközi együttműködéssel. Ilyen fenyegetésnek nevezte a tömegpusztító fegyverek terjedését, a terrorizmust, a szervezett bűnözést, fegyveres konfliktusokat, az éhezést, a szegénységet, a járványokat és a környezetszennyezést.

A Nobel-békedíjat, a többi kategóriához hasonlóan, a díj névadója, Alfred Nobel svéd nagyiparos és filantróp halálának napján, december 10-én adják át a kitüntetetteknek Oslóban. A mostani ünnepség háziasszonya Salma Hayek mexikói származású színésznő volt, jelen voltak a ceremónián olyan hírességek is, mint Julianna Moore amerikai színésznő és Bob Geldof ír rockzenész.

Stockholmban átadták a tudományos és irodalmi Nobel-díjakat

A díjalapító Alfred Nobel halálának évfordulóján, szombaton XVI. Károly Gusztáv svéd király átadta az idei Nobel-díjakat az orvosi, kémiai, fizikai és közgazdasági tudományok területén kiemelkedő eredményt elért tíz kitüntetettnek: öt amerikai, két ausztrál és egy-egy izraeli, francia és német tudósnak.

Az ünnepélyes díjátadásnak a svéd főváros hangversenycsarnoka adott helyet.

Az irodalmi Nobel-díjat elnyert Harold Pinter angol drámaíró kórházi kezelése miatt nem tudott részt venni a stockholmi ünnepségen, kiadója vette át az aranyérmet, az oklevelet és a díjjal járó 10 millió svéd koronás (1,25 millió eurós) csekket.

Az angol kortárs drámairodalom legnagyobb alakja, aki betegsége miatt a svéd akadémia szerdára tervezett hagyományos előadássorozatán sem tudott megjelenni, előre felvett beszédében élesen kikelt az amerikai elnök és a brit kormányfő ellen, akiknek véleménye szerint törvény előtt kell felelnie azért "a mérhetetlen hazugságtömegért", amellyel az iraki háborút indokolták. A 75 éves - egyes életrajzi adatok szerint magyar felmenőktől származó - Pinter szerint nem felelt meg a valóságnak a háború azon amerikai indoka, hogy Iraknak tömegpusztító fegyverei voltak, ezért az iraki beavatkozást "banditaakciónak", "nyílt állami terrorizmusnak" nevezte.

Beszédének nyilvánosságra hozása után Pinter állapota romlott, az intenzív osztályra került, de azóta ismét erőre kapott és már jobban érzi magát - mondta Per Wastberg, a Nobel-bizottság elnöke az SVT svéd közszolgálati adónak.

Thomas Schelling amerikai és Robert Aumann izraeli tudós nyerte el a 2005. évi közgazdasági Nobel-díjat a kereskedelmi és üzleti konfliktusok elkerülését segítő játékelméleti kutatásaikban elért eredményeikért. Elméletükkel leírható, hogyan hozzák meg döntéseiket az egyes szereplők - országok, vállalkozások, emberek - felmérve az ellenfelet és elébe vágva döntéseinek, miközben előrevetítik a saját erejükről kialakult képet, ahogyan az amerikaiak és a szovjetek tették a nukleáris fegyverkezési versenyben a hidegháború idején.

Az idei kémiai Nobel-díjat két amerikai Robert H.Grubbs és Richard R. Schrock, valamint a francia Yves Chauvin kapta a szerves szintézisen belüli metatézis-módszer kifejlesztéséért. Felfedezésük "fantasztikus lehetőséget teremt új szerves molekulák építéséhez", amelyek segítségével új alapanyagokra és gyógyszerekre akadhatunk - mondta Per Ahlberg, a svéd tudományos akadémia tagja a díj átnyújtásakor.

A fizikai Nobel-díjakat is megosztva ítélték oda ki két amerikai és egy német tudósnak. Roy J. Glaubert az optikai koherenciával kapcsolatos kvantumelmélet tovább fejlesztéséért, a fényrészecskék viselkedésének elméleti leírásáért, az amerikai John L. Hallt és a német Theodor W. Ha:nscht pedig a lézeralapú precíziós színképelemzés, vagyis az atomok és a molekulák fényének nagy pontosságú színmeghatározása terén elért eredményeiért tüntették ki.

Az orvosi Nobel-díjakat Barry J. Marshall és J.Robin Warren ausztrál tudósok kapták a Helicobacter pylori nevű, a gyomorhurutot és -fekélyt okozó baktérium felfedezéséért - ez a kór okozta Napóleon Bonaparte és James Joyce író halálát - emlékeztetett Staffan Normark, a díjat odaítélő testület tagja, miközben a kitüntetettek meghajoltak a hangversenyteremben összegyűlt királyi méltóságok és más előkelőségek előtt.

(forrás: MTI)

Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.