Gerhard Schröder korábban ugyan azt ígérte, hogy nem lesz egyetlen bank vagy nagyvállalat felügyelőbizottságának tagja sem, most mégis másképp fest a dolog. Nemsokkal azután, hogy a svájci Ringier lapkiadó nemzetközi tanácsadói munkára kérte fel Schrödert, már a vitatott keleti-tengeri gázvezetéket építő konzorcium felügyelőbizottsági elnökeként is emlegetik a volt német kancellárt. A bejelentés Alekszej Millertől, a Gazprom orosz gázmonopólium vezetőjétől származik, de lapzártánkig nem erősítette meg sem a volt kancellár irodája, sem a német gazdasági minisztérium.

Miller bejelentésének apropóját az adta, hogy tegnap - alig néhány hónappal a Gazprom és a német E.ON, illetve a BASF megállapodása után - megkezdődött a gázvezeték építése a Moszkvától 450 kilométerre fekvő Babajevóban. A tervek szerint 2010-re elkészülő gázvezeték közvetlenül, a kelet-európai tranzitországokat elkerülve juttatná a szibériai földgázt Németországba.

Mint a német lapok emlékeztetnek rá, az orosz gáztartalékok adják a világ gázkészletének negyedét, és máris késre menő harc dúl értük Nyugat-Európa és az ázsiai feltörekvő országok, India és Kína között. Észak-Európának az elkövetkező tíz évben az eddigi import duplájára lenne szüksége a növekvő szükségletek miatt - mutatott rá tegnap Jürgen Hambrecht, a BASF elnöke. Az új német kormány a lengyel és a balti tiltakozások ellenére sem bírálta felül elődje orosz politikáját, amit mi sem mutat jobban, mint hogy Michael Glos német gazdasági miniszter első külföldi útja is épp a gázvezeték építkezésére vezetett. A képet némiképp árnyalja, hogy Angela Merkel kancellár múlt heti varsói útján azzal igyekezett nyugtatni a tranzitdíjaktól eleső, illetve a túl közeli német-orosz viszony miatt aggódó lengyeleket, hogy a gázvezetéket más országok számára is hozzáférhetővé teszik. Ennek részletei egyelőre nem ismertek.

Mihail Fradkov orosz miniszterelnök a tegnapi első csákányvágás kapcsán egyébként Kijevnek is üzent: figyeljenek oda jól a babajevói munkálatokra, és vonják le a következtetéseket. Eddig Ukrajnán keresztül érkezett Nyugat-Európába a gázszállítmányok négyötöde, amely jó bevételi forrást jelentett az ukrán kormánynak. A Gazprom azonban jövőre az eddigi ezer köbméterenkénti 50 dolláros ár háromszorosát követelné a szállításokért, Kijev ezt nem hajlandó elfogadni. Az orosz gázóriás cserébe hajlandó lenne 1,75 dollárra emelni, és devizában kifizetni a jelenleg 1,09 dollár/ezer köbméter/száz kilométeres tranzitdíjat. Mivel Magyarország is Ukrajnán keresztül kapja a gázt a Gazpromtól, nekünk sem mindegy, hová fajul az ukrán kormány és az orosz gázóriás vitája.

A Gazprom nemrég bejelentette, a jövő év második felétől valószínűleg olcsóbban adja majd a gázt nyugat-európai ügyfeleinek. Ebbe talán már Magyarország is beleértendő, hiszen hazánk szempontjából a történet kulcsszereplőjévé előreláthatólag a Gazprom partnere és hatszázalékos tulajdonosa, a Mol által birtokolt magyar gáz-nagykereskedelmi rendszer többségének vevőjelöltje, a német E.ON válik. Ebből a szempontból a konszern azzal, hogy a Gazprom mellé állt az északi gázvezeték ügyében, kissé a magyarországi ellátás biztonsága, vagyis saját itteni jövőbeli pozíciói ellen szavazott: szakértők szerint ugyanis az északi vezeték jelentősen csökkenti a kaszpi térségből induló, Magyarország érintésével Nyugat-Európába tartó úgynevezett Nabucco-vezeték esélyeit, jövőbeli megtérülési mutatóit. Ennek a vezetéknek a léte csökkentené Magyarország egyoldalú függőségét az orosz beszállítóktól, így növelné az ellátás biztonságát.

Michael Glos német gazdasági miniszter szignálja az új gázvezeték egy darabját Mihail Fradkov orosz miniszterelnök elõtt