Új csapda adókerülőknek
Az új rendszer kísértetiesen emlékeztet a jövedelemlimit 2001-ben megszüntetett intézményére, amellyel az adóhatóság akkoriban igyekezett "megfogni" az eltitkolt vállalkozói jövedelmeket - teljesen sikertelenül. Az egyéni vállalkozóktól - szakmánként és régiónként különböző - elvárt jövedelemszintet azért szüntették meg négy évvel ezelőtt, mert a vállalkozók rendre az előírt minimumhoz közelítették a jövedelmüket, ezen felüli összeget a legritkább esetben voltak hajlandóak bevallani, az APEH pedig legfeljebb a jövedelemlimitig kérhette számon a be nem fizetett adót.
Az új módszer már nem a jövedelemre, hanem a vállalkozás költségelszámolására helyezi a hangsúlyt. A januártól életbe lépő szigorítást elsősorban az építőiparban elterjedt feketefoglalkoztatás visszaszorításával indokolja a pénzügyi tárca. A becslés - mondják - itt lehetőséget nyújt majd arra, hogy az adóhatóság az alkalmazott technológia és az épület fizikai jellemzőinek ismeretében, szakértők által kidolgozott mutatók alapján meghatározza: reálisan hány embert kellett foglalkoztatnia például a vállalkozásnak az építkezésen.
Az APEH egyelőre ugyanakkor nem a teljes gazdaságban lépteti életbe az adóeltitkolás elleni új vizsgálati rendet, csak egyes "kiemelt" ágazatokban. Juhász István, az APEH elnökhelyettese erről egyelőre csak annyit árult el, hogy érintett lesz az építőipar, míg például a fodrászoknak, kozmetikusoknak, állatorvosoknak nem kell tartaniuk ilyen ellenőrzéstől - egyelőre.
A kiemelten vizsgálandó szakmákra, ágazatokra térségekre, illetve településekre lebontva fogják meghatározni az elvárt mutatókat. A tapasztalatok szerint óriási eltérés van ugyanis az ország különböző régióiban elérhető jövedelmezőség között. A leválogatott adatok azt mutatják, hogy ugyanazon tevékenységi körbe tartozó vállalkozások az egyik megyében 3, a másikban 16 százalékos jövedelmezőséggel tevékenykednek.
Különösen azokat a vállalkozásokat vizsgálja majd az APEH, amelyek jövedelmezősége legalább ötven százalékkal kevesebb a standardoknál. Juhász István szerint a becsületes vállalkozásoknak nincs mitől félniük, hiszen lehetőségük lesz bizonyítani, hogy ténylegesen a bevallott adatok szerint gazdálkodtak.
