Zűrös akták
A FUF-ügy
A Ferihegyi Utasterminál Fejlesztő Kft.-t (FUF) eredetileg a 2B terminál építésére és üzemeltetésére alapították, ám a tulajdonosok - a kanadai Airport Development Corporation és a magyar állam - között megromlott a viszony. A közlekedési tárca 2001-ben előnytelennek ítélte a felek között 1996-ben létrejött, eredetileg 12 évre szóló megállapodást, és jogszabály-módosításokkal a FUF Kft.-t 2002. január 1-jével gyakorlatilag "kitették" Ferihegyről. Az üzemeltetési feladatokkal az újonnan alakított Budapest Airport Rt.-t bízták meg, illetve a FUF-ban lévő 66 százalékos állami tulajdonrész tulajdonosa is BA lett. Válaszul erre a FUF kisebbségi tulajdonosa, az Airport Development Corporation 90 millió dolláros kártérítési pert indított a magyar állam ellen; az első tárgyalásra várhatóan 2006 elején kerül sor. A kanadaiak mellett a FUF is perekre készül saját többségi tulajdonosa, a BA ellen. A FUF szerint ugyanis a BA kamatokkal együtt körülbelül ötmilliárd forint bérleti díjjal maradt adósa, emellett további 2,5 milliárdot követelnek az LRI által tévesen számlázott áfa miatt is. Az elszámolási viták miatt a FUF Kft.-nek még a 2002-es mérlegét sem fogadták el a cégtulajdonosok; emiatt elvileg a BA Rt. sem készíthetett volna konszolidált mérleget, ám például a 2004-es dokumentumban az az indokolás szerepel, hogy az anyavállalatot jogi körülmények akadályozzák döntő irányítási és ellenőrzési jogainak gyakorlásában, ezért a számviteli törvény alapján a FUF Kft.-t nem vonták be a konszolidációba. Egy 2005 első fél évében kezdett APEH-vizsgálat pedig azt tárta fel, hogy a FUF papíron még mindig a Ferihegyi repülőtér üzemeltetésével foglalkozik, a mérlegében például vagyonértékű jogként szerepel a 2-es terminál üzemeltetése. Az APEH álláspontja szerint ezt a vagyonértékű jogot ki kellene vezetni a cég könyveiből, ám a jogi helyzet bizonytalansága miatt a FUF vezetői nem hajlandók erre, inkább a bíróságon akarják elérni a helyzet tisztázását. Annak egyelőre beláthatatlanok a következményei, ha a per végén esetleg olyan jogerős döntés születne, hogy a Ferihegyi repülőteret a Budapest Airport helyett annak leányvállalata, a FUF üzemeltetheti jogszerűen.
A telekügy
Az úgynevezett telekügy miatt november közepén rendelt el nyomozást a Fővárosi Főügyészség különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés kísérlete miatt. A főügyészség a Budapesti Rendőr-főkapitányság gazdaságvédelmi főosztályát bízta meg a nyomozással, melynek határideje 2006. január
15-e. Hírek szerint az ügyészségi vizsgálat alapjául szolgáló beadvány a menedzsment több tagjára, köztük Hárskuti Jánosra, a Budapest Airport jelenlegi vezérigazgatójára nézve tartalmaz terhelő adatokat, ám a nyomozás során eddig még senkit sem gyanúsítottak meg. A ferihegyi telekügy miatt először Draskovics Tibor, akkori pénzügyminiszter rendelt el vizsgálatot még március elején, miután nyilvánosságra került, hogy az Airport Cargo Development Kft. (ACD) tulajdonosai 2500 és 5000 forint közötti négyzetméterenkénti áron vásárolták fel azokat az ecseri mezőgazdasági területeket, melyek belterületbe vonva, közművesítve, építési engedéllyel már 24 ezer forintot értek a Ferihegyei repülőteret üzemeltető Budapest Airport Rt.-nek. Az állami tulajdonú BA Rt. kétévi tárgyalás, államigazgatási egyeztetés után február elején vette meg bruttó 4,7 milliárd forintért a területet birtokló ACD Kft.-t Hegyi Gábortól, Ötvös Gézától és Szani Jánostól. A pénzügyminiszteri vétó miatt a pénz végül soha nem jutott el a három magánszemélyhez, a már aláírt szerződést felbontották. Maga a telek azonban nagyon is "forrásban van" mivel épp két hónappal ezelőtt a Forrás Rt.-hez tartozó KNB-Fuente Kft. 60 százalékos tulajdonrészt szerzett a területet birtokló Airport Cargo Center Kft.-ben. A Forrás Rt. annak az Arago Rt.-nek a többségi tulajdona, amelyet Leisztinger Tamás irányít. Mellé a telekcégbe beszállt az az Albrecht Ottó is, akinek a nevéhez több nagy üzlet kötődik, nyert már nagyot Leisztingerrel együtt is.
A minibuszügy
Ez a történet 2003. decemberében kezdődött, amikor a ferihegyi érdekképviseletek sztrájkot szerveztek a minibuszos szolgáltatás kiszervezése, illetve a létszámleépítések ellen. A szakszervezetek akkor azzal érveltek, hogy a kiszervezés nem a cég, hanem néhány előre kiszemelt vállalkozó számára lett volna előnyös, akik az eddig "házon belül" elvégzett munkát külsősként, busás haszonnal végeznék el. Tiltakozó akciókkal akkor sikerült elérniük, hogy a Budapest Airport Rt. nem kötött szerződést a 2003-as pályázaton nyertes Volánbusszal, sőt a BA vállalta, hogy a minibusz-szolgáltatás kiszervezése során "a döntés előkészítésébe a korábbinál nagyobb mértékben vonják be a szakszervezet és az üzemi tanács képviselőit is". A második pályázatot az idén februárban írták ki, melyre hét cég - köztük az Airport Express Kft. - jelentkezett. Az Airport Express Kft.-t tavaly december 1-jén jegyezték be hárommillió forintos tőkével; a társaság székhelyeként Kováts István, a Repülőtéri Minibusz Gépkocsivezetők Szakszervezete (RMGSZ) lakhelye szerepelt a nyilvános cégjegyzékben. A cégtulajdonosok között szerepelt még Kovács Zoltán neve is, aki a Budapest Airport Rt. üzemi tanácsának elnöke. Kovács és Kováts egyébként tagjai a Ferihegyi repülőteret üzemeltető Budapest Airport Rt. felügyelőbizottságának is. Végül a második minibuszos pályázatból sem lett semmi, a szolgáltatás sorsáról a Budapest Airport új menedzsmentjének kell majd döntenie.
