Szemben azokkal, akik örülnek, ő inkább aggódik amiatt, hogy a pénzromlási ütem úgy csökkent kivételesen alacsony szintre, hogy közben minden más pénzügyi mutató romlott. Az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) fórumán a Banca Intesa közép- és kelet-európai régiójának igazgatói posztját betöltő Surányi előadásában rámutatott: növekszik az államháztartás és a folyó fizetési mérleg hiánya, az eladósodás szintje, a reálbérek gyorsabban emelkednek, mint a termelékenység, csökken a megtakarítási kedv, élénkül a hitelfelvétel, ám közben egyre alacsonyabb az infláció. Szerinte ez nem a szerves fejlődés része, nem gyökerezik a makrogazdasági folyamatokban, inkább a gazdaság rossz egészségi állapotát tükrözi, így kérdés, fenntartható-e. Az infláció irama úgy lassult, hogy szükségtelen mértékben erősödött a forint. A fentebb vázolt egyensúlyi romlás sokkal inkább árfolyamgyengülést kellett volna előidézzen, ez felelt volna meg a piac szabályainak - tette hozzá.

Az utóbbi tíz év fejlődését két szakaszra osztotta Surányi György. Az elsőben, 1995 és 2000 között gyorsult a növekedés és javult a pénzügyi egyensúly, s ennek jegyében mérséklődött az infláció. A másodikban, 2001 és 2005 között szerényebb növekedés és romló pénzügyi egyensúly a jellemző, az infláció említett esése mellett. Az utóbbi évek irányzatát korrigálni lehetett volna, és minél tovább halogatják az elkerülhetetlen döntéseket, annál fájdalmasabb lehet a majdani kiigazítás. A választások után a kormány meg kell, hogy mondja az embereknek: az ő érdekükben van szükség fordulatra. Nem lehet ugyanis a termelékenységet meghaladó iramban növelni a béreket, egyre nagyobb államháztartási, illetve a GDP 8-9 százalékára rúgó folyó fizetésimérleg-hiányt felhalmozni úgy, hogy utóbbi csak a külső adósság növelése árán finanszírozható.

A kiigazítás elkerülhetetlen, de nem az euró érdekében - szögezte le Surányi György, aki jelezte: az ellenmondásokkal és leegyszerűsített értelmezésekkel teli szabályrendszer ellenére a közös valuta sikeres. Az idei reform csupán lazította az előírásokat, de nem oldotta meg az alapvető problémákat, például az árstabilitás és a költségvetési hiány voluntarista értelmezését. A jelenlegi szabályok eleve nem veszik figyelembe a frissen csatlakozott országok sajátosságait. Ha ezek az országok a mostani korlátok mielőbbi betartására törekednének, akkor a felzárkózásban szenvednének el veszteségeket, növekedési hátrányokat, így az euró mihamarabbi bevezetése mellett szóló gyakran hallható érvek megkérdőjelezhetőek - hangsúlyozta.

Surányi György