Egy londoni elemzés, a Goldman Sachs forinteladást sürgető értékelése indította el a tegnapi eseménysort, amelynek elején az eurót még 254 forinton jegyezték, ám a kurzus hamar 256,20-ig zuhant, s kora este 255,70-nél kötött ki. Tizenkilenc hónapja nem volt ilyen gyenge a forint. Zárásig nem alakult ki egységes vélemény a piacon, hogy a gyengülés folytatódik-e, s ha igen, meddig. Piaci pletykák szerint a Magyar Fejlesztési Bank nagy mennyiségű eurót adott el, ami erősítette a forintot, ez a támasz azonban kevésnek bizonyult.

A fejleményeket befolyásolta, hogy az utóbbi napokban csúcsokat döntögető zloty is visszavonulót fújt az euró ellenében. Nehéz megfejteni azonban, hogy a lengyel valuta rántotta-e magával a magyart, avagy fordítva, a Fitch Ratings európai hitleminősítő Magyarországot érintő keddi döntése, alsóbb adóskategóriába sorolása hatott-e a zlotyra is.

A Goldman Sachs a Fitchre is hivatkozva azt írta, hogy a túlértékelt forint mind kevésbé látszik csábító befektetésnek, különösen a nagy költségvetési és folyó fizetésimérleg-hiány fényében. Minthogy a forint tegnap áttörte a 255-ös határt, a gyengülés folytatódhat. Az elemzés szerint a kormány tovább lazította a költségvetést az áfa tervezett csökkentésével, s a választások után bármilyen kormány alakul is, nincs igazi elszántság a hiány mérséklésére. A romló pénzügyi egyensúly, a hat százalékra leeresztett kamat és az emelkedő külföldi kamatok miatt a forint kevésbé vonzó. A Goldman Sachs számításában 260-os forintos euróárfolyam lenne megfelelő, de ügyfeleinek azt tanácsolja, figyeljék, teszteli-e a kurzus a 260-as, netán később a 270-es szintet.

A forint védelmében egyre több elemző emleget kamatemelést. Tegnap londoni elemzők jelezték: háromnegyed százalékpontos magyarországi jegybanki szigorítást várnak a következő 12 hónapra Járai Zsigmond MNB-elnöknek a Fitch-visszaminősítést kommentáló nyilatkozata után. A Dresdner Bank londoni befektetési irodája (DrKW) úgy értelmezte Járai Zsigmond előző napi nyilatkozatát, hogy a jegybankelnök a Fitch Ratings által bejelentett visszaminősítés után nagyarányú befektetői kivonulástól tart a költségvetés rendbe szedésének elmaradása esetén. A DrKW felidézi, hogy Veres János pénzügyminiszter a Járai-nyilatkozat után kamatcsökkentést szorgalmazott, azzal az érvvel, hogy a magas kamatszint akadályozza a gazdasági növekedést. A londoni Dresdner-iroda elemzői úgy vélik azonban, hogy az MNB most inkább a kamatemeléshez készíti elő a terepet. Az elemzés januárra 0,25 százalékpontos szigorítást vetít előre, amelyet a cég szerint a jövő év közepéig még két, ugyanilyen mértékű emelés követ. Ennek célja az, hogy az MNB csökkentse a magyar és az euróövezeti jegybank (EKB) kamatszint-különbözetének szűkülési mértékét, áll a DrKW csütörtöki londoni előrejelzésében. A Citigroup elemzése szerint már 2005-2006 fordulóján 0,25-0,5 százalékpont közötti magyarországi jegybanki kamatemelés várható.

Lapunknak nyilatkozó más banki források felhívták a figyelmet arra, hogy ha a költségvetési kiigazítást követő kamatcsökkentések hangulatában gyengülne a forint, annak kedvező hatása lenne a magyar gazdaságra. Ám ha az árfolyamváltozást a piac kényszeríti ki, s megfordul a hangulat a magyar gazdaság megítélését illetően, akkor nehéz prognózist adni a várható folyamatokról.

| Az Államadósság Kezelő Központ ugyancsak tegnap jelentette be - igaz, az előzetesen már ismertetett tervnek megfelelően -, hogy az ideihez képest jövőre kétszeresére emelkedik a forintban történő állampapír-kibocsátás, s csökken a devizaeladósodás az államháztartás finanszírozási igényének kielégítésére. Piaci megfigyelők ennek nyomán azt találgatták, vajon a mai kamatszint és nemzetközi megítélés mellett milyen hozam mellett adható el ennyi forintkötvény, vagyis emelkedik-e tovább a hazai hozamszint.

| A londoni jóslatokkal nem szükségképpen értenek egyet más szakértők. - Kétségtelen, hogy a forint árfolyamának a 254-255-ös határ átszakítása fontos fejlemény, de legfeljebb 257-258-ig mehet el az árfolyam - mondta lapunknak Lányi Bence, a Raiffeisen elemzője, aki nem számít 262 forintos eurókurzusra rövid időn belül. Úgy véli, hogy az MNB előbb szóban, később a piacon is interveniálhat, s csak ezek után emel esetleg kamatot. A gyengébb árfolyam ugyanis egyelőre nem hordoz inflációs veszélyt, hiszen jövőre 1,1, 2007-ben 2,8 százalékos fogyasztóiár-index szerepel az előrejelzésben. A cél pedig három százalék. Más kérdés, hogy mi lesz a lakossági devizahitelekkel, nem lohad-e le a lelkesedés irántuk, s ha igen, milyen hatással lesz ez a forint árfolyamára. A hazai fizetőeszköz erősségében ugyanis a devizahitelek iránti jelentős kereslet nagy szerepet játszott az elmúlt egy, másfél évben. Egy-két nagyobb tranzakcióval magyarázta a csütörtöki folyamatokat Barcza György, az ING szakértője, aki túlzott mértékűnek tartja a gyengülést. Igaz, kamatemeléseket vár, hogy a jegybank megelőzze a forint elleni spekuláció kialakulását. (Munkatársunktól)