Főleg akkor, ha Budapestnek sikerül olyan témákkal magára vonni Berlin figyelmét, amelyek egybeesnek a német külpolitika, gazdaság és civil szervezetek érdekeivel. Az elképzelés első tesztjére alkalmat nyújt a ma kezdődő, immáron tizenötödik alkalommal megrendezésre kerülő Magyar-Német Fórum, s ahhoz kapcsolódóan az új német külügyminiszter, Frank-Walter Steinmeier pénteki villámlátogatása.

A tanácskozás fő témája az Európai Unió bővítés utáni jövője, a két ország viszonyát ismerőket azonban elsősorban az foglalkoztatja, sikerül-e a Schröder-kormány idején megmutatkozó "leértékelődés" után újra dinamizálni a kapcsolatokat. Illúzió lenne abban reménykedni, hogy az immáron globális játékosnak számító, politikusi generációváltáson áteső Németország ismét olyan feltétlen támogatást nyújtana a magyar törekvésekhez, ahogy azt tette a kilencvenes évek elején a határnyitáshoz érzelmileg is kötődő Helmut Kohl kancellár. A német külpolitika - európai ügyeknél maradva - a francia, brit, lengyel és orosz viszonyt továbbra is kiemelten fogja kezelni, de Berlinben felismerték: Németország aktív politikai jelenléte nélkül "lehetetlen küldetés" tartósan stabilizálni a Nyugat-Balkánt. Azt a régiót, amelyet az utóbbi időben a magyar külpolitika és gazdaság is kezd felfedezni. A térségben a magyar és a német vállalatok elvben egymás versenytársai, de ez nem zárja ki az állami rásegítést is élvező együttműködést. Vagy helyzetbe hozást, ahogy például a Magyar Telekom a Balkánon megágyaz anyacégének, a Deutsche Telekomnak.

Kitörési pont lehet a gazdaság és a tudomány társítása - a magasan képzett munkaerőben érdekelt német cégeket még jobban bevonhatják a magyar egyetemi kutatóbázis fejlesztésébe. A civil szférában, főleg a környezetvédelemben is még sok lehetőség rejlik, de szakértők tanulságosnak nevezik a magyar és a német gyáriparos szövetség kapcsolatait.

Magyarország német megítélésére kihatott az EU tavaly májusi bővítését követő, az unióra ránehezedő "telítettségi érzés". A negatív tendenciákra csak ráerősített a németországi magyar munkavállalókkal szembeni, rendkívül kemény hatósági ellenőrzés és fellépés. Az elmúlt hónapokban született ítéletekben a német bíróságok kifogásolták a hatóságok eljárását. A német választási kampányok lezárultával sikerült civilizáltabb keretekbe terelni a kényes és a politikai viszonyt is beárnyékoló ügyet azzal, hogy a jövőben nemcsak ügyészségi, hanem diplomáciai vonalon is egyeztetnek az ellenőrzésekről. Így a szövetségi köztársaságban működő magyar cégekről adatokat hivatalos, nemcsak rajtaütésszerű kommandósakcióval próbálnak beszerezni.