- Az EU nincs jó állapotban az alkotmány elutasítása és a pénzügyi viták miatt, a tagállamok csak a saját érdekeikkel foglalkoznak, és mi úgy érezzük, hogy bármikor becsapódhat előttünk az ajtó. Pedig a 2007-es csatlakozás számunkra létkérdés. Mi, kelet-európaiak állandóan úgy érezzük, hogy a történelem elbánt velünk, ám ezt az alapállást a nyugati politikusok sehogy sem értik - mondja (némi drámai hangsúllyal) lapunknak Berlinben a bolgár politikus asszony. Kuneva diplomatáktól szokatlanul heves érzelmekkel képviseli hazája érdekeit, és többször is köszönetet mond azért, hogy Magyarország az elsők között ratifikálta a bolgár csatlakozási szerződést.

A német parlamentben ez még várat magára, és egyes konzervatív képviselők - különösen Románia esetében - a felvétel elhalasztását követelik. Kuneva megkerüli a kérdést, hogy hátráltathatják-e Szófia EU-csatlakozását a Bukaresttel szemben felmerülő aggályok. "A különbségeket nem érdemes patikamérlegre helyezni, Románia Lengyelország után a második legnépesebb új EU-tag lenne, és máris felfedezte a külföldi tőke. Nekünk más előnyeink vannak, Európában szinte kivételes módon a költségvetésünk az idén is többlettel zár. A pénzügyi fegyelmet a valutatanács garantálja, amelyet valószínűleg a csatlakozás után is megtartanánk."

A csatlakozás ügyének nem sokat segít, hogy Bulgária az utóbbi időben maffiagyilkosságokkal hívta fel magára a figyelmet. Két hónap alatt nyolc bérgyilkosság történt, október végén az ország második leggazdagabb emberét végezte ki egy mesterlövész. Még olyan spekulációt is lehetett hallani, hogy az alvilág mögött a volt kommunista titkosszolgálat, a "rendcsinálás" mögött esetleg maga a kormány áll. Kuneva erre csak mosolyog, nyilván nem először hallja a vádakat: "A rendszerváltás után, és különösen a szomszédban zajló polgárháború eredményeképp a szervezett bűnözés nálunk is megjelent. Nem hinném, hogy ez speciális bolgár probléma lenne, nem is áll meg a határokon, így több EU-tag már fel is ajánlotta a segítségét, hogy együtt küzdjünk meg a bűnözőkkel. Ez az egyetlen megoldás."

Az új tagjelöltekkel kapcsolatban megfogalmazott másik kritika a korrupció elharapózása. "Erre mit mondjak? A Transparency International listáján Bulgária az 55. helyen van, Lengyelország a 70., Románia a 85. Nem is akarok ebbe az ügybe belemenni."

A korábbi bizakodás eltűnik a miniszter asszony arcáról, amikor szóba hozom a Líbiában halálra ítélt bolgár ápolónők ügyét. (Az ápolónőket azzal vádolják, hogy szándékosan megfertőztek négyszáz gyereket AIDS-vírussal.) "Az EU támogatásával talán jobbak az esélyeink, de nem vagyok túl optimista. Hét éve húzódik az ügy, az öt ápolónő ereje végén jár: még találgatni sem merek a sorsukról, ehhez az kellene, hogy legalább egy kiszámítható országban tartsák őket fogva."

Van-e alternatívája az EU-tagságnak, vagy ahogyan annak idején Orbán Viktor fogalmazott, van-e élet az unión kívül? "Nem fogunk könyörögni, de azt is világosan kell látni: az uniós csatlakozásnak számunkra tényleg nincs alternatívája. Az sem tántorít el, hogy több új tagállamban is csökkent a kezdeti lelkesedés. Karel Capek egyik drámájában egy tenyérjós azt mondja: először nagyon boldog leszel, majd nagyon boldogtalan, és aztán elkezdesz élni. Valahogy így van ez az EU-val is."

Berlin, 2005. december

Õrségváltás a szófiai elnöki palotánál