Orvosi pálya üzleti kockázattal

Az orvos szerződik az önkormányzatokkal, kötelező ellátási feladatot vállal, s kockázatot is. Könnyen elveszítheti ugyanis a befektetett pénzét, és persze a pácienseit is.

Az üzleti kockázatot vállalni kell - ezzel az indokkal is utasította el a bíróság azoknak a fogorvosoknak a keresetét, akiknek felmondott az egyik önkormányzat. Azaz nem kapnak kártérítést azért, hogy többmilliós beruházásuk értelmét veszítette. Az orvosok szerint nem jóhiszemű a tulajdonos, ha hozzájárul a rendelő korszerűsítéséhez, majd tíz nap múlva fölmondja ugyanazt a szerződést.

- Több mint hárommillió forintos műszerbeszerzésre kötöttem lízingszerződést, miután az egészségbiztosító rendelőfejlesztésre finanszírozási lehetőséget adott. Az önkormányzat aláírta a nyilatkozatot április 29-én. Júniusban már a szerződés felbontásáról döntött a képviselő-testület, mondván: túl kicsi a körzet lélekszáma - mondja az egyik érintett, aki kétezer lakos ellátására szerződött, s az ezért kapott pénz tudatában vállalta több millió forint hitel felvételét. Az önkormányzat azonban úgy döntött, hogy tíz kollégájával túl sokan vannak erre a feladatra. Az érintettek szerint viszont szinte lehetetlen, hogy a vezetők ne tudták volna már jóval korábban, hogy erre készülnek.

Dr. Kismarton Judit orvos-jogász tapasztalatai szerint sok hasonló ügyben keresnek az orvosok segítséget. Az önkormányzatok saját hatáskörükben úgy döntenek a háziorvosi, illetve fogorvosi praxisokról, ahogy akarnak. - A praxisjog értékét, amelyhez van, aki alanyi jogon, de van, aki sok millió forintért jutott, az egészségbiztosítóval kötött finanszírozási szerződés adja. Ennek feltétele egy másik, az önkormányzattal kötött megállapodás, amellyel az orvos vállalja az egészségügyi ellátást. Ehhez maga biztosítja a minimális feltételeket - ismerteti az általános gyakorlatot a jogász, aki szerint a jogszabályok és a települések autonómiája védtelenül hagyja a betegellátás kötelezettségét átvállaló orvosokat. - Magyarországon ma mintegy kétszáznyolcvan praxis betöltetlen, azaz települések egész sorában nem találnak a beteget ellátó orvost. A működő praxisok tulajdonosai gyakran idős, nyugdíjaskorban lévő orvosok. Ilyen feltételek mellett és ennyire kiszolgáltatott helyzetben viszont nem csodálkozhat senki, ha nem kapnak kedvet a fiatalabbak ehhez a munkához - mondja Kismarton Judit.

Az önkormányzatok képviselői szerint népszerűbb körzetekben, főleg a fővárosban nem ritka a "túlkínálat", ott fordulhatnak elő - sokszor személyes jellegű - konfliktusok, mint amilyenekből a fenti bírósági ügy is keletkezett. A kisebb települések többsége viszont inkább azon igyekszik, hogy megtartsa orvosát, vagy szerezzen valakit az üres helyekre (mintegy háromszáz hiányzik!).

- A konkrét ügyet nem ismerem, de általában nem a praxisok megszüntetése a kérdés, hanem az, hogy találjanak orvost - mondja Zongor Gábor, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke, aki állítja: a települések többségében rendelőfelújításokkal, eszközvásárlással, illetve azzal, hogy bérleti díjat sem kérnek, próbálnak az orvosok kedvében járni.

Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.