Kóka a szlovák gazdasági miniszterrel, Jirko Malchárekkel és Pavol Prokopovic közlekedési tárcavezetővel tárgyal. Szerinte Magyarországnak és Szlovákiának Közép-Európa két erősségeként kell feltüntetni magát, "és miután meggyőztük a tőkét, hogy idejöjjön, akkor egymással is megharcolhatunk", így Kóka, aki szerint "a tőkevonzásban, az infrastruktúra fejlesztésében és a szegénység leküzdésében Magyarország előbbre tart, ám a hiánycélok teljesítésében, az euró bevezetésére való felkészülésben Szlovákia a sikeresebb."

A két országot egyéb gazdasági vonatkozásokban is összehasonlító magyar gazdasági miniszter aláhúzta: - Az elmúlt nyolc év átlagában Szlovákia 3,7 százalékos, Magyarország 4,2 százalékos GDP-növekedést könyvelhetett el, és ez magasan meghaladja az Európai Unió növekedési szintjét.

Kóka jelezte, hogy szlovák partnerénél kezdeményezni annak megvizsgálását, "hogyan tudnánk összefogni, hogy ne a támogatásokban kelljen versenyeznünk." Magyarországnak az sem mindegy, hogyan tudná a szomszédos Szlovákia a támogatásainak egy részét infrastruktúrára költeni, mert ha egy gyár történetesen Szlovákiába települ, akkor annak alvállalkozói Magyarországon ereszthetnek gyökeret, hiszen a közel 700 kilométernyi hosszú magyar-szlovák határszakaszon 19 közúti, 7 vasúti és 4 vízi határátkelőhely van, ami meghatározza a közlekedési fejlesztések irányát.

A magyar gazdasági tárca vezetője az interjúban nem titkolt büszkeséggel szólt arról, hogy Szlovákiában minden tizedik eurót a magyar cégek fektetik be.

- A Mol Rt., az OTP, a Trigránit, a Danubius és mások már több mint egymilliárd eurót hagytak Szlovákiában. Jóllehet Budapest közvetlenül nem támogatja, hogy a működőtőke kiáramoljon Magyarországról, de olyan üzleti környezetet próbálunk teremteni, hogy abban a vállalatok versenyképessége erősödni tudjon - idézték a lapok a magyar és nemzetközi gazdaságpolitika számos más kérdésére is kitérő beszélgetésben Kóka Jánost. (MTI)