Máris megosztja a szakmai közvéleményt a főváros által az észak-budai régióban jövő hétfőtől elrendelt súlykorlátozás. A 12 tonnánál nagyobb össztömegű gépjárműveket december 12-től ugyanis az eddigiek mellett újabb területekről tiltják ki. A Levegő Munkacsoport üdvözli a döntést, de átfogó intézkedéseket sürget, míg a Közlekedés Kft. szerint nem biztos, hogy jó döntés született. Ennek elsődleges oka, hogy a kerülő útként kínálkozó budai alsó rakpartnak és a Hungária körútnak, továbbá a Lágymányosi hídnak nincs kapacitástartaléka. A fővárosi önkormányzat közlekedésszervezői azonban - felmérve az érveket és az ellenérveket - hosszú mérlegelés után két rossz megoldás közül a kevésbé rosszat választották. A hiányzó infrastruktúrára, elsősorban az M0-ás északi szektorára, Duna-hídjára éveket, egyéb fejlesztésekre évtizedeket is várni kell. A lakossági és környezetvédelmi érdekeket azonban addig is figyelembe kell venni. Mivel a fővároson kívüli korábbi, hasonló korlátozó intézkedések miatt, vagy az alsó rakpart és a Margit körút, illetve a Hungária körút elkerülése érdekében sok nagy teherautó választotta átmenőútként a bel-budai zöldterületeket, alapos mérlegelés után mégis lépni kellett - fogalmazott Mózes Antal, a Főpolgármesteri Hivatal forgalomszervezési alosztályának helyettes vezetője.

Mint arról beszámoltunk, a mostani súlykorlátozás a III. és a II. kerület jelentős részére kiterjed. Mózes Antal elmondta, az intézkedés a városhatár-Bécsi út-Vörösvári út-Flórián tér- Pacsirtamező utca-Lajos utca-Árpád fejedelem útja-Margit körút-Szilágyi Erzsébet fasor-Hűvösvölgyi út-Nagykovácsi út-városhatár közötti területekre vonatkozik. Az említett, határoló főútvonalakon továbbra is közlekedhetnek a 12 tonnás teherautók, kivéve a Margit körutat. A kereskedelmi áruszállítás miatt a Bécsi úton lévő bevásárlóközpontok megközelítését a Margit kórházig engedélyezik; ehhez nem kell útvonalengedély, ám a kamionok csak arra távozhatnak, amerről behajtottak, azaz a városhatár felé. Az általános korlátozás alól indokolt esetben külön engedéllyel lehet felmentést kapni. Ez azonban csak a célforgalomra vonatkozik, az átmenő forgalomra nem.

Mózes Antal elismerte, forgalomszámláláson alapuló hatásvizsgálatot nem végzett a főváros, ám a hivatal szerint érzékelhető többletterhelésre, torlódásokra sem a területet határoló főútvonalakon, sem a Hungária körúton, sem pedig a budai alsó rakparton nem kell számítani. Kevésbé bizakodó e tekintetben Dobrocsi Tamás, a Közlekedés Kft. fejlesztési igazgatója, aki szerint a két kerülő út és a Lágymányosi híd már így is csúcsra van járatva. Szerencsésebb lenne a 10-es út bevezető szakaszának a bővítése és a körvasútsor fejlesztése, a hozzá kapcsolódó híd megépítése. Ezek jelentősen csillapítanák a Hungária körgyűrű forgalmát. Az igazgató rámutatott, hatástanulmány és elemzés hiányában nehéz megjósolni a mostani döntés hosszú távú következményeit.

A forgalomszervezési alosztály helyettes vezetője a már életben lévő korlátozások tapasztalatait jónak nevezte. Hozzátette, a tiltásoknak a rendőri ellenőrzés szerezhet érvényt, a kerületek pedig ilyen vonatkozásban igyekeznek nyomást gyakorolni a hatóságokra. Látható, hogy az ilyen akciók eredményesek, hiszen ezeknek hamar híre megy a kamionosok körében, akik az esetek többségében betartják a szabályokat.

Üdvözli a védett övezetek kibővítését, ám kevesli, ezért határozott intézkedéseket sürget a Levegő Munkacsoport. A szervezet elnöke, Lukács András lapunknak elmondta, indokolt az újabb súlykorlátozás, ám kevés. A kamionok évente több százmilliárd forintos kárt okoznak az utakon, de ebből szinte semmit sem térítenek meg. Hasonlóan az Európai Unióban is terjedő gyakorlathoz, nálunk is szükséges a kilométer-arányos útdíj bevezetése. Indokoltak a rendőri ellenőrzések, de messzebb mutató lehetne a vasúti szállítás fejlesztése, valamint a logisztika javítása, jelenleg ugyanis meglehetősen sok az üres, rosszul megszervezett fuvar.

Új környezetvédelmi hatásvizsgálatot rendelt el az új 10-es út Budapest és Pilisvörösvár közötti nyomvonalára tegnapi ítéletében a Fővárosi Bíróság. A pert a Levegő Munkacsoport indította az Országos Környezetvédelmi Főfelügyelőség ellen, mert az új útszakaszról a lakosság bevonása nélkül döntöttek, ráadásul túl környezetterhelő lenne. A bíróság osztotta azt a véleményt is, amely szerint a beruházás környezetvédelmi hatásainak vizsgálatakor magát az egész útépítést figyelembe kell venni.