Megremegett a forint
Az irányadó eurókamat múlt heti emelése után a jövő héten várhatóan a svájci jegybank is kamatemelésről dönt. A szigorítások rövidesen itthon is drágíthatják a devizahiteleket, akárcsak a forint gyengülése, amelynek hatását az adósok már most is érezhetik.
A forint- és a devizahiteleknél egy időben szakadhat meg a két éve tartó kamatcsökkenési trend - figyelmeztetnek szakértők. A forinthitelek esetében a Fitch leminősítése nyomán emelkedő hozamszint fékezheti le, illetve állíthatja meg a kamatok eddig is igen lassú apadását, míg a devizahiteleket a forint gyengülése és az irányadó euró- és svájcifrank-kamatok emelése is drágíthatja a következő hónapokban. Aki devizakölcsönt törleszt, már észrevehette a forintgyengülés hatását. Egy ötvenezer forintos havi részlet nagyjából kétezer forinttal emelkedett az elmúlt két hónapban.
Az Európai Központi Bank múlt heti kamatemelését egyelőre nem érvényesítették a hazai pénzintézetek az euróhitelek kamatában, azt azonban már több helyen jelezték: ha az EKB tovább emel, a hitelek árának emelése elkerülhetetlen lesz. Kovács Attila, az OTP Bank finanszírozási igazgatóságának ügyvezetője lapunknak úgy fogalmazott: "egy általános piaci kamatemelési tendencia hatással lehet az ügyfelek számára nyújtott devizahitelek kamataira is. Elsőként a vállalati hitelek területén várható kamatemelkedés, de a szigorítás később kihathat a lakossági devizahitelekre is, hiszen a bankok magasabb kamatszinten jutnak forráshoz, amelyből ezen hiteleket finanszírozzák".
A legnépszerűbb, svájci frankban jegyzett kölcsönöket eddig nem érintették a svájci központi kamatemelések, a bankok az erős versenyben "lenyelték" az elmúlt egy évben történt, összesen fél százalékpontos szigorítást. Ezt eddig azért is tehették meg, mert a rendkívül alacsony - 0,25 százalékról 0,75 százalékra felkúszó - svájci alapkamatszint mellett így nagyobb jövedelmezőséget érhettek el, mint a hasonló forintalapú kölcsönökön. A jövő hét csütörtökén ugyanakkor a svájci jegybank várhatóan ismét kamatot emel, és ezzel 1, esetleg 1,25 százalékra növeli az irányadó kamatát. Az elemzők pedig fél éven belül további szigorításra számítanak, ami - teszik hozzá - idővel elkerülhetetlenné teszi a hitelek drágítását is.
Az EKB igazgatótanácsának egyik tagja, Lorenzo Bini Smaghi egy tegnap megjelent, de még a múlt heti monetáris szigorítást megelőzően készült lapinterjújában igyekezett ismételten megnyugtatni a befektetőket: az eurózóna központi bankja nem tervez további kamatemeléseket. Elemzők ugyanakkor továbbra is biztosra veszik, hogy az irányadó eurókamat tovább emelkedik jövőre. Mint mondják: egyetlen negyed százalékpontos emelésnek nem lett volna semmi értelme.
A bizonytalan forintárfolyam, illetve a kamatszint emelkedése azért érintheti kínosan a hazai bankrendszert, mert az elemzők már most is igen borúlátó képet festenek a magyar bankszektor jövő évéről. A növekedés lendületét veszélyeztetheti - az esetleges megszorító költségvetési politika mellett - a lakosság növekvő eladósodása is, amely egyre nagyobb óvatosságra inti a pénzintézeteket.
A háztartások élénk hitelfelvételi kedve, különösen a legdrágább fogyasztási hitelek iránt egyre erősödő kereslet a lakosság számára is figyelmeztető jel: az emelkedő kamatok, de különösen a forint esetleges további értékvesztése nehéz helyzetbe hozhatja azokat, akik lehetőségeik határáig eladósodtak az elmúlt években - ilyen háztartásokból a bankszakemberek szerint igen sok van ma már, a négy-öt éve tartó hitelezési boomnak "köszönhetően".