Amerika tagadja a fogolykínzási vádakat
A részletek a berlini látogatás után is homályosak, ennek ellenére mind Merkel, mind Rice a transzatlanti együttműködés erősítését hangoztatta. A német kancellár ugyanakkor figyelmeztette szövetségesét, hogy a XXI. század kihívásaira csak jogállami eszközökkel és a nemzetközi kötelezettségek betartásával szabad válaszolni.
A feszültnek tűnő Condoleezza Rice egészen más oldalról közelítette meg a CIA-gépek ügyét: az USA és a nyugati világ háborúban áll. A kormányoknak mindent el kell követniük, hogy megvédjék állampolgáraik életét. Mindez csak az amerikai törvények és a nemzetközi jog keretein belül történhet, és gyorsan megismételte, hogy a kínzás az Egyesült Államokban is jogellenesnek számít. Az állítólagos külföldi titkos börtönökről és a kihallgatási módszerekről azonban hallgatott. A két politikus abban egyetértett, hogy a titkosszolgálatok szerepe a terror elleni harcban központi jelentőségű, így ezt a jövőben erősíteni kell.
Ehhez tisztázni kell a másik német-amerikai "félreértést", Khaled al-Masri libanoni származású német állampolgár elrablását. Al-Masrit 2003-ban Macedóniából rabolta el a CIA, mert al-Kaida terroristának vélték. Németországon keresztül Afganisztánba vitték és öt hónapig jogellenesen fogva tartották. Az amerikai külügyminiszter berlini látogatása elé időzített The Washington Post-cikkből kiderül: az amerikaiak 2004-ban Otto Schily akkori belügyminiszteren keresztül tájékoztatták a németeket, de Berlin mélyen hallgatott. Az emberrablásról tudhatott a titkosszolgálatokat felügyelő kancelláriaminiszter, vagyis a jelenlegi külügyminiszter, Frank-Walter Steinmeier. Merkel parlamenti ellenőrző bizottság összehívását javasolja, Steinmeiernek itt kellene beszámolnia a részletekről. Itt kiderülhet, Schröderék valójában szorosan együttműködtek Washingtonnal. Merkel szavai szerint Condoleezza Rice elismerte, hogy a CIA hibázott al-Masri elrablásakor, de az amerikai külügyminiszter azt már nem tette hozzá, hogy ilyen hiba a jövőben nem fog előfordulni.
