Az utóbbi két évben papírra vetett figyelmeztetések után a legnagyobb európai hitelminősítő, a Fitch Ratings tegnap bejelentette: lerontotta Magyarország befektetői minősítését, A- helyett BBB+ kategóriába sorolta át az ország szuverén devizaadósságának megítélését. A három nagy hitelminősítő, a Fitch, a Moody's és a Standard and Poor's 1990 óta nem minősítette le Magyarországot, a besorolás az elmúlt 15 évben csak javult. Az új uniós tagországok között ez a Fitch első leminősítési döntése. Edward Parker igazgató lapunknak azt mondta: a döntés oka, hogy az adósságot növelő, tartósan nagy államháztartási deficit sebezhetőbbé teszi az országot, amelynek finanszíroznia kell a folyó fizetési mérleg magas hiányát. A jövőre már a GDP nyolc százalékát elérő költségvetési hiány miatt - tette hozzá - aligha valószínű az euró 2010-es bevezetése. - Sokkal reálisabbnak látszik 2014.

A másik két nagy hitelminősítő, a Moody's és a Standard and Poor's 2002, illetve 2000 óta nem nyúlt az akkor feljavított osztályzathoz.

A magyar kormány a rossz bizonyítványhoz mellékelt jelentés azon részét igyekezett hangsúlyozni, amely a kedvező gazdasági növekedésre, exportra és tőkebeáramlásra vonatkozott. Másrészt felhívta a figyelmet a reformok és az euró 2010-es átvétele melletti elkötelezettségére. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök azt hangoztatta, hogy Magyarország "további ösztökélést és bátorítást" kapott a megkezdett változások átfogóbb és mélyebb bevezetéséhez. A kormányfő az állam, az egészségügy és a közoktatás reformjáráról beszélt.

Kóka János gazdasági miniszter "hidegvérű" reagálásra intett. "Ha a piac hideg fejjel reagált erre a történésre, akkor célszerű, hogy a politikusok se keltsenek hisztériát" - hangsúlyozta.

Ez a minősítés a gazdasági miniszter szerint kikényszeríti, hogy a politikusok az igazi kérdésekkel foglalkozzanak: az államháztartás hiányával, a nagy rendszerek reformjával, hogy miként lehet jobb minőségű szolgáltatásokat olcsóbb állammal, közigazgatással, oktatással, egészségüggyel nyújtani.

A pénzügyi tárca közleményében korábbi álláspontját ismételte, miszerint a kormányzat fenntartja a szigorú költségvetési politikát. A forint azonban ezzel együtt is gyengült a bejelentés után. Az eurót reggel 251,30 forinton jegyezték, a leminősítés késő délelőtti publikálása után 252,70, majd késő délutánra 253,60-as kurzus alakult ki. A befektetők csak a vártnál jobb államháztartási adat hírére szelídültek meg némileg.

A pesti tőzsde indexe, a BUX szintén a közlemény kiadásáig tartotta csak magát, aztán bő hatszáz pontot zuhant. Végül, 530 pontos csökkenéssel, 20840 ponton zárt. A hétfői záráshoz képest ez 2,5 százalékos gyengülés.

Elemzők azt mondták, hogy a befektetők nem szabadultak pánikszerűen a forinttól, s pusztán a leminősítés miatt nem is várható látványos árfolyam-gyengülés. - A Fitch döntése ugyanakkor újabb csepp a befektetői pohárban - véli Sarkadi Kornél, a Raiffeisen szakértője. Barcza György, az ING makroelemzője úgy véli: a leminősítés nyomán a befektetési házak módosíthatják a kockázati előírásaikat, s esetleg kevésbé keresik a forintot. A szakember emlékeztetett rá, hogy a Fitch kisebb, de aktívabb, mint a másik két tekintélyes hitelminősítő, a Moody's, illetve a Standard and Poor's, amelyek véleményük esetleges megváltoztatásával alighanem megvárják a választásokat.

A Fitch 2003 júliusában minősítéséhez már negatív kilátást fűzött, majd az idén januárban leminősítette az állam forintban meglévő adósságát. Ezzel mintegy előre jelezte, ha nem javul a helyzet, a legfontosabb mutatón, a küladósi osztályzaton is módosít. A most közzétett elemzés emlékeztet rá, hogy 2003-ban és 2004-ben 4,5, illetve 3,8 százalék helyett a GDP 7,4 és 6,5 százalékára rúgott az államháztartási hiány, nyugdíjkorrekció nélkül, az uniós elszámolás szerint. Az idei 4,7 helyett 7,4 százalék lesz, jövőre meg - ahogy az Európai Bizottság is látja - 6,1 helyett 8, illetve 9 százalék, ha az autópálya-építkezések elszámolása nem kerül ki a büdzséből. A nem átlátható könyvelés rontotta a fiskális politika hitelességét. Az államadósság aránya a GDP-hez képest 53-ról 60,3 százalékra növekedett, s 2007-re elérheti a 68 százalékot. A folyó fizetési mérleg hiánya a GDP 8-9 százalékát teszi ki, finanszírozása a változékony külföldi befektetésektől függ.

Az unióba integrálódott gazdaság ugyanakkor négy százalékot meghaladó ütemben növekedik 2005-ben, erőteljesen bővül az export, rekord alacsony szintre süllyedt a maginfláció, kedvezően alakul a tőkebeáramlás, s folytatódik a felzárkózás. Edward Parker lapunknak kifejtette: elkerülhetetlennek látszik a növekedési ütem lassulása, hogy az adósság fenntartható pályára kerüljön. Ha a következő választások után a költségvetés nem válik szigorúvá, annak súlyosabb következményei lehetnek: gyengülhet a forint, gyorsulhat az infláció, növekedhet az adósság, s nehezebbé válhatnak a devizahitel-terhek. A szakértő - mint mondta - azért látja úgy, hogy az eurót 2014 előtt nem tudja bevezetni Magyarország, mert a költségvetési kiigazítás végrehajtása csak két politikai ciklusban lehetséges. Kérdésünkre, nem tart-e attól, hogy a leminősítés indítja el a forint gyengülését, azt választolta: nem, változatlanul bíznak a befektetők a magyar gazdaságban, így nem várható válság.

A nyolc közép- és kelet-európai új tag közül a Fitch Lengyelországgal szemben tart érvényben BBB+ osztályzatot, a többiek ennél jobb minősítést élveznek. A hitelminősítőknél Szlovénia áll a legjobban ebben az országcsoportban. A Standard and Poor's szerint Magyarország, Csehország és Szlovákia A-, Lengyelország eggyel rosszabb, BBB+ osztályzatot érdemel. A Moody's Magyarországnak és Csehországnak A1, Szlovákiának és Lengyelországnak A2 besorolást ad.

A Moody's két riválisánál többnyire jobb értékelést tart nyilván.