Dohányhoz csomagolt adóprobléma
Vergődnek a dohánygyárak: a szűkülő piac, az egyre inkább korlátozott reklámozási lehetőségek időnként ingoványos talajra viszik a gyártókat. Egyes társaságokat most azért bírálnak az egészségvédelmi szervezetek, mert az élelmiszer-áruházakban tartanak ajándékozási akciót - a vásárlás után, a blokk ellenében adott kisebb ajándék a dohányáruk esetében azért vet fel jogi aggályokat, mert ilyen termékeket csak az árusítás helyén lehet reklámozni. A bolt előtere viszont - mondják a reklámosok - nem az.
Több cigarettát kínálnak árengedménnyel is, méghozzá olyanformán, hogy a "visszajárót" a cégek a cigaretta dobozára ragasztják fel - húszasokat, ötveneseket, néha százast csomagolnak a dohányáru mellé. Az engedmény első ránézésre különös: a cigaretta nagyjából szabadáras termék, ha a minimálisan megkövetelt adótartalom benne foglaltatik (ez ma mintegy 280 forintos árat követel meg dobozonként), anynyiért árulják, amennyiért akarják. Az említett dohánytermékek pedig az árengedménynyel együtt is felette vannak az előírt határnak. Az odacsomagolt érme nem alkalmas a jövedéki adó kikerülésére sem: azt a gyár az adójegy megvásárlásával fizeti ki - így az ajándékba adott pénz a gyártók számára valós költséget jelent. Valamint: egy adóügyi fejtörőt is.
Részben azért, mert kérdés: most az adójegyen feltüntetett áron adják-e el a dohányterméket, vagy a csomagolással és a kedvezménnyel megszegik a jövedéki törvény ezen rendelkezését.
Ha azonban a pénz nem árcsökkentés, és a jövedéki törvény szerint szabályos a címkézés, akkor a - a személyijövedelemadó-törvény szerint - az átadott összeg jövedelemnek minősül. Hogy milyennek: az szintén jó kérdés. Zara László, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Egyesületének elnöke szerint - mivel készpénzes kifizetésről van szó - legfeljebb kis összegű kifizetésként értelmezhető. Roszszabb esetben egyszerűen jövedelem, amit be kellene vallani, és adózni is kellene utána. Annak minden adminisztrációjával együtt.
Kis összegű kifizetés esetén ez megúszható: a kifizető (a dohánygyár) is levonhatja és megfizetheti az adót, ami az idén a bruttó összeg 40 százaléka (ha a nettó kifizetés száz forint, a bruttó 166 forint lesz). Ezen felül még 11 százalékos egészségügyi járulékot is fizetni kell. Ehhez az egyszerűsített eljáráshoz is szükség van azonban arra, hogy a gyár kapjon egy írásos nyilatkozatot arról: vevője eme adóelszámolási módot szeretné választani. Ehhez mást nem is kell beszerezni, mint a vásárló adószámát, lakcímét, és pontosan ki kell tölteni a nyomtatványt is.
Ilyen adminisztrációt persze nem követelnek meg a gyárak egyetlen vevőtől sem. Az egyik érintett, a Scandinavian Tobacco Hungary lapunkkal azt közölte: ők reprezentációs juttatásként számolják el az érmékre költött összeget. Ez 44 százalékos jövedelemadót és 11 százalékos egészségügyi hozzájárulást jelent. Igaz, csak az éves bevételük fél százalékát meghaladó részre (illetve 10 millió forint felett).
Ebben az esetben tényleg nem kell papírmunka, csakhogy a reprezentáció az szja-törvény szerint természetbeni juttatás. Márpedig ez - mivel a gyár készpénzt ad át - itt az Adótanácsadók Egyesületének elnöke szerint szóba sem jöhet.
Félix Péter, a Füstirtók Alapítvány elnöke szerint nem az adó vagy az adminisztráció megkerülése a gyártók célja. A dobozra ragasztott érme a gyerekek és a fiatalok számára jelent vonzerőt. Azoknak, akik nem választottak márkát, viszont akiknek tíz-húsz, esetleg száz forint még igazi értéket képvisel. A dohánytermékek terjedése ellen küzdő alapítvány vezetője szerint az olcsó cigarettákkal egyértelműen a fiatalokat célozzák meg a gyárak - ahogyan általában ők a reklámkampányok célcsoportjai is. A magas ár a leghatékonyabb módja a dohányzás viszszaszorításának - teszi hozzá Félix Péter, aki szerint nem véletlen, hogy az elmúlt évek adóemelései csak részben jelentek meg a dohánytermékek árában. Ez - mondja az alapítvány vezetője - az uniónak megígért adóemelések elmaradásával együtt jelentős bevételtől fosztja meg a költségvetést, és megkönnyíti a dohányzást.
