Ed Parker, a Fitch térségi szuverén besorolásokért felelős igazgatója a tájékoztatón felidézte: a magyar kormány GDP-arányos államháztartási deficit-előrejelzése a 2003 augusztusában benyújtott előcsatlakozási gazdasági programban a 2003-2006-os időszakra 4,8, 3,8, 2,8 és 2,5 százalékban adta meg az időszak egy-egy évére a hiánycélokat.

A legutóbbi adatok és uniós bizottsági előrejelzések ugyanerre az időszakra 7,3, 6,5, 7,4 és 8,1 százalékos hiányokat jeleznek, vagyis az összesített túllépés a GDP-érték több mint 15 százalékának felel meg, ami éves átlagban a GDP csaknem 4 százaléka, mondta Parker.

Az igazgató szerint a 2006-os ESA95-ös hiány még magasabb, akár 9 százalék körüli is lehet, ha az autópálya-költségeket nem lehet költségvetésen kívül elszámolni.

Ez az előrejelzés nem kirívó londoni elemzői körökben. Nemrég a JP Morgan befektetési ház londoni részlege 8-10 százalék közötti ESA95 szemléletű államháztartási hiányt jósolt Magyarországnak 2006-ra.

A Fitch által a leminősítéshez fűzött indoklás szerint a költségvetési célok állandó átlépése és az elszámolási módszerekben alkalmazott "nem átlátható változtatások" aláásták a költségvetési politika hitelességét.

Parker a telekonferencián azt mondta: "minden értelmezés szerint igen súlyos a helyzet romlása ... és a közfinanszírozási rendszer mára fenntarthatatlan pályára került".

A szakértő szerint jövőre - főleg a parlamenti, majd a helyhatósági választások miatt - nem várható kiadáscsökkentés, és a Fitch "irreálisnak" tartja a 2010-es eurócsatlakozást célzó magyar konvergencia-programot.

Parker szerint vonzó politikai stratégia lehet a következő parlamenti időszak elején vállalni a nagy költségvetési csökkentésekkel járó fájdalmakat, és nem sokkal a 2010-es választások előtt, annak az évnek a januárjában begyűjteni az eurócsatlakozás politikai trófeáját.

"Számos okból azonban" ez sem tűnik reálisnak: egyrészt a kormány eddigi (költségvetési) teljesítménye nem ad okot túlzott bizalomra, és "a Fidesz retorikája sem nagyon bátorító", mondta a Fitch vezető elemzője.

Parker szerint egyik párt sem mutatott fel koherens középtávú közfinanszírozási reformprogramot, és a magyar lakosság sem tűnik felkészültnek megszorításokra a választások után. A közvélemény-kutatások alapján ráadásul nem kizárt, hogy a következő kormánynak igen csekély többsége lesz, tette hozzá.

A Fitch térségi igazgatója szerint mindezek alapján a 2010-es eurócsatlakozás "valószínűtlen ... reálisabbnak tűnik a 2014-es dátum".

Az MTI kérdésére, hogy a 2014-es időpont a Fitch Ratings alapeseti, vagy legrosszabb esetre kidolgozott forgatókönyve, Ed Parker azt mondta: ez az alapeseti forgatókönyv. Továbbra is lehetséges ugyan, hogy Magyarország korábban bekerül az euróövezetbe, de ehhez olyan mértékű költségvetési kiigazításra lenne szükség rövid távon, ami ezt valószínűtlenné teszi, mondta.

Hozzátette: a 2012-es belépéshez például arra lenne szükség, hogy Magyarország 2010-ig 3 százalékra csökkentse a deficitet, a magyar kormányok azonban az eddigi politikai ciklusok tanúsága szerint nem szívesen csökkentik a költségvetési kiadásokat választási években.

Reinhard Cluse, a UBS bankcsoport londoni befektetési részlegének feltörekvő piaci konzultánsa az eurócsatlakozással kapcsolatban az MTI-nek kedden - a Fitch lépését kommentálva - azt mondta: nem hiszi, hogy Magyarország euróövezeti csatlakozása 2013 előtt megtörténik. Feltételezve, hogy az államháztartási hiány jövőre a GDP 8-10 százalékára duzzad, ami az általános citybeli várakozás, azt "lehetetlen lesz" 2008-ig 3 százalékra csökkenteni, mondta.

Cluse szerint a 2010-es céldátumhoz képest legalább két évet késik a magyar euróövezeti csatlakozás, de a közbeeső újabb választások miatt valószínűbb a 2013-as belépés.

Ed Parker, a Fitch térségi igazgatója a keddi telekonferencián mindazonáltal azt mondta - és ezt a leminősítéshez fűzött elemzés is tartalmazza -, hogy a magyar gazdaság nyitott és sokszínű, és előnyére szolgál a jelentős működőtőke-állomány, emellett szorosan integrálódott a gazdag uniós piacba.

Hosszú távon folytatódni fog a magyar gazdaság konvergenciája, és az erős adósi alapmutatók indokolják a negatív kilátás stabilra változtatását. A köz- és a külfinanszírozási helyzet romlásának mértéke azonban indokolttá tette a mostani leértékelést, tette hozzá.

Magyarország éppen öt évet töltött a Fitch Ratings elsőrendű adósi listáján. A cég 2000. november 30-án javította az első osztályú adóskockázati sáv alapfokára, "A mínusz"-ra a hosszú lejáratú szuverén magyar devizakötelezettségek besorolását az 1999. október 29. óta érvényben tartott "BBB plusz"-ról.

A devizaadósság keddi visszaminősítésével együtt ugyancsak rontotta a cég - "A"-ról "A mínusz"-ra - a forintban kiadott hosszú államadósság osztályzatát.

A két másik nagy hitelminősítő, a Standard & Poor´s és a Moody´s Investors Service továbbra is stabil kilátással, elsőrendű "A mínusz", illetve "A1" szinten tartja nyilván a magyar adósságot. A Moody´s "A1" osztályzata más hitelminősítők metodikájában "A plusz"-nak felel meg, vagyis ez a besorolás három fokozattal haladja meg a Fitch Ratings által kedden Magyarországnak adott "BBB plusz"-t.

Bod Péter Ákos: ez sokba fog kerülni

A Fitch hitelminősítő hosszú lejáratú magyar devizaadósságra vonatkozó leminősítése nem presztízs, hanem gazdasági, árazási kérdés - mondta Bod Péter Ákos, az MDF szakpolitikusa. A leminősítést követően általában megdrágul az adósság finanszírozása, s Magyarország már most is nagyobb felárat fizet a nemzetközi piacokon, mint Szlovákia, vagy Lengyelország - fejtette ki a volt jegybankelnök.

Bod Péter Ákos szerint látható volt, hogy a 2006-ra tervezett, mintegy 1500 milliárd forintos államháztartási hiány túl nagy. Ma már látható, hogy a deficitet nem fogadja el az EU és a pénzpiacok - szögezte le.

A Pénzügyminisztérium reakciójával kapcsolatban, miszerint a magyar gazdaság gyorsan fejlődik és az infláció számottevően mérséklődött, Bod Péter Ákos azt mondta: érthetetlen módon állami forrásból folyik egy országpropaganda szemben a tényekkel, ahelyett, hogy magával az okkal nézne szembe a kormányzat. Hangsúlyozta: a külső pénzpiaci megítélés ront a növekedési esélyeken, és elbizonytalanítja a hazai pénztulajdonosokat is.

(forrás: MTI)