Egy év alatt fél százalékkal, összesen 757-tel több kiskereskedelmi üzlet lett Magyarországon. A működő egységek száma ugyanakkor még nem jelzi azt a markáns átrendeződést, ami néhány éve kezdődött, s még javában zajlik. A KSH adatai szerint az év első kilenc hónapjában alapvetően megegyezett az újonnan nyílt és a bezárt üzletek száma, de a területi eloszlás érdekes folyamatokat tükröz. Mint Antalffy Gábor, a Kisosz ügyvezetője elmondta: sok kistelepülés fennmaradását veszélyezteti a boltok csődje. Már van olyan Vas megyei település, ahol nem a boltosnak kell fizetnie az üzlet bérletéért, hanem neki fizet az önkormányzat, hogy a veszteség ellenére ne zárjon be. Egyre több falu marad bolt nélkül, miközben a vidéki városokban gomba módra szaporodnak a hipermarketek és a bevásárlóközpontok.

A kiskereskedelmi egységek szaporodása a nagy üzletházak terjeszkedésének köszönhető, mert a bérbe vehető üzlethelyiségekkel és garantáltan nagy forgalommal nyitó hipermarketek és üzletházak vonzzák az önálló kiskereskedőket is.

Több lett a könyv-, az újság-, a papíráru-, a gépjármű-, a használtcikk-, az állateledel-, az óra, ékszer- és a sportszerszaküzlet. A legnagyobb visszaesés az elektromos háztartásicikk-szaküzleteknél történt, de folytatódott az élelmiszerboltok számának csökkenése is.