Hét évre tizennégymilliárd euróval kurtítaná meg az új EU-tagállamok támogatását a brit elnökség, legalábbis a júniusi számokhoz képest. London hajlandó nyolcmilliárddal többet befizetni, miközben az EU-befizetések az egyszázalékos lélektani határ alá estek.

A korábbi kiszivárogtatásokkal nagyjában összhangban van a tegnap este nyilvánosságra hozott brit javaslat, amelyről holnap már az úgynevezett konklávén alkudozhatnak a tagállamok képviselői. A júniusi büdzséfiaskó előidézésében élen járó nettó befizetők (köztük a britek maguk) elégedettek lehetnek a dokumentummal: teljesült az elvárásuk, mert a 2007-2013-as keretköltségvetés éves átlagában a hazai összjövedelem (GNI) egy százaléka alá esnek a tényleges kifizetések, sőt az utolsó évben az úgynevezett kötelezettségvállalások is. Mint Jack Straw külügyminiszter londoni-brüsszeli videokonferencián bejelentette, országa hajlandó kivenni a részét az EU-bővítés finanszírozásából, amennyiben nyolcmilliárd euróval többet ad a mostanihoz képest az új tagállamok javára, a felzárkóztatási alapokon keresztül.

Az újak ezzel együtt kevéssé lehetnek elégedettek. A teljes EU-büdzsé 25 milliárddal lett rövidebb a hét évre a júniusban elhalt luxemburgi javaslathoz képest, márpedig ebből 14 milliárd közvetlenül őket érinti. A brit számítások szerint Magyarország 22 milliárd eurót kapna az EU-alapokból a hét évre, a csehek 23 milliárdot, a lengyelek 57 milliárdot. Ez valamivel kisebb, mint a várt 10 százalékos lefaragás. Straw utalt rá, hogy a csökkentésért cserébe az újak rugalmasabb szabályokat kapnának az EU-pénzek felhasználásában. Ám - mint a költségvetési EU-biztos környezetében lapunknak elmondták - ez kétélű fegyver. A szabályok lazítása a pénzügyi fegyelmet is rontja, így a fel nem használt pénzekből több juthat vissza a közös kasszába, s onnan automatikusan a nettó befizetőkhöz (köztük a britekhez).

Straw világossá tette: a nagyobb brit befizetés dacára szó sem lehet a csak Londonnak járó, a keretidőszak végére 7 milliárd euró fölé ugró különleges visszatérítés felülvizsgálatáról, amíg a közös agrárpolitikát is át nem alakítják gyökeresen. A britek azt szeretnék, ha tíz-tizenöt éven belül semmilyen garantált ár, exporttámogatás, termelői vagy fogyasztói szubvenció nem lenne az EU mezőgazdaságában.

Mint várható volt, José Manuel Barroso európai bizottsági elnök igen kritikusan értékelte a javaslatot. - Ez a mini Európa büdzséje. Azt tekintve sem reális, ha a jelenlegi kibővült Európát, s azt sem, ha azt az erősebb Európát tekintjük, amelyet a jövőben akarunk - hangoztatta.

Az egy főre jutó vezető nettó befizetők, a hollandok és a svédek némi kompenzációt kapnának júniushoz képest. A franciák viszont - a brit visszatérítés legnagyobb befizetői - rosszul járnának, csakúgy, mint az olaszok, akik jelentős vidékfejlesztési támogatástól esnének el.

José Manuel Barroso EU-bizottsági elnöknek nem tetszik a londoni javaslat