Az általános iskolák 2007 tavaszán már nem válogathatják ki leendő tanulóikat - erre irányul a közoktatási törvény tegnap megszavazott módosítása. Az új szabályok értelmében az iskoláknak elsőként a körzetükben lakó gyermekeket kell fölvenniük. Ez még nem változás. Az már igen, hogy a körzeten kívülről jelentkezők közül elsőként az adott településen élő, szociálisan halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket kell beiskolázni. Csakis hely hiányában lehet elutasítani azokat a rászoruló diákokat, akiknek a szülei legföljebb nyolc általánost végeztek. Ha még mindig marad üres hely, azt sorsolással lehet betölteni. A gyerekek képességei szerint való válogatásra tehát nem lesz mód. Újraosztják a felvételi körzeteket is: egy körzetben a halmozottan hátrányos helyzetű tanulóknak az összes tanköteles korú diákhoz viszonyított aránya a szomszédos körzethez képest legföljebb 25 százalékban térhet el, vagyis azt sem lehet megcsinálni, hogy a körzetbeosztással hoznak létre jobb, illetve kevésbé erős iskolákat.

- A beiskolázáskor elbeszélgetés címszó alatt sok helyen egyfajta káderezési folyamat zajlik: az intézmények óhatatlanul is figyelembe veszik a gyermek szüleinek társadalmi hátterét - indokolta lapunknak a módosítást Magyar Bálint oktatási miniszter. - A szelekció így már az első osztályban megkezdődik. Ennek egyik következménye, hogy a nemzetközi PISA vizsgálat szerint Magyarországon 65-70 százalékban határozza meg a gyermek teljesítményét az, hogy milyen iskolába jár, miközben Svédországban csak 7-10 százalékban - mutatott rá a miniszter.

Magyar Bálint szerint minden gyermeknek meg kell kapnia az esélyt, hogy megfelelő színvonalú oktatásban részesüljön. A szaktárca a törvénymódosítással azt szeretné megakadályozni, hogy az iskolák kiválogassák a jobb módú családok gyermekeit, s így a másik oldalon olyan intézmények legyenek, ahová csak hátrányos helyzetű diákok járnak.

A nehezebb helyzetből érkező diákok nem fogják "lehúzni" a jobb körülmények közül érkezettek teljesítményét - ez a meggyőződése a miniszternek. Úgy fogalmazott: az ezzel ellentétes logika szerint külön osztályokba kellene tenni az ötös tanulókat, a négyesre teljesítőket, a közepes eredményűeket és így tovább.

Az iskolák vezetői nem pont így látják. A Szegedi Tudományegyetem Ságvári Endre Gyakorló Általános Iskolájának igazgatója elképzelhetetlennek tartja, hogy megtiltsák a pedagógusoknak leendő diákjaik beiratkozás előtti megismerését. Sipos Ibolya úgy fogalmazott tudósítónknak: a gyakorlóiskolákat ugyan nem érinti a törvénymódosítás, de diákok sorsolással történő kiválasztását sem szakmailag, sem emberileg nem tartja elfogadhatónak. - Az eredményes pedagógiai munka záloga, hogy az osztályok viszonylag homogén közösségek legyenek, amelyekben a diákok közel azonos szinten teljesítenek. Egy-egy diák esetleges lemaradása gátolja azok előrehaladását, akik tudnák teljesíteni a követelményeket - fogalmazott.

Hasonló véleményen van Hámori Veronika, a Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium igazgatója is. Szerinte az oktatási tárca formálisan akar megoldani egy rendkívül összetett problémát. Mint mondta: egyetért azzal, hogy egyetlen gyermek se kerüljön önhibáján kívül hátrányba, de a differenciálás nem feltétlenül negatív.

- Némely gyereknek több feladat, nagyobb kihívás kell, másoknak pedig kisebb csoport, lassabb tempó. Ha az eltérő igényű gyermekeket egy csoportba teszik, azzal csak az átlag jár jól. Aki kilóg, akár fölfelé, akár lefelé, nem fogja jól érezni magát az "egyenlősdi iskolában" - fogalmazott az igazgatónő. Megjegyezte: lassan már szégyenkezniük kell amiatt, hogy elit iskolának számítanak.

Hámori Veronika célravezetőbbnek tartaná, ha az iskolákat a pedagógiai programjuk alapján ellenőriznék a fenntartók. Szerinte ugyanis uniformizálás helyett azokat kellene büntetni, akik valóban szelektálnak a gyermekek között a szülők anyagi helyzete alapján.

Látszatmegoldásnak tartja a törvénymódosítást Horváth Péter, az Erdélyi utcai Általános Iskola igazgatója is, aki szerint az erőszakos integráció nem hoz eredményt. A budapesti, VIII. kerületi intézmény tanulóinak 99 százaléka roma, miközben a kerületben 40 százalék a romák aránya. Az igazgató szerint tehát spontán szegregációról van szó: a nem roma szülők máshová íratják be gyermeküket.

Horváth Péter úgy látja: az új előírások sem változtatnak a helyzeten. - A roma szülők a lakhelyükhöz minél közelebb eső iskolába szeretnék járatni gyermeküket, ők ezután sem fognak egy másik kerületben lévő iskolát megcélozni, még ha az jobb is - fogalmazott. Másrészről: a demográfiai apály idején köztudottan jóval több a férőhely, mint a gyermek. Horváth Péter szerint az a tehetős szülő, aki egy másik, nem a körzetben lévő iskolába akarja majd küldeni a gyermekét, ezután is megteheti, hiszen az iskolák minden tanulónak örülnek.