Brüsszeli sajtóértekezletén Barroso közölte, "a javaslat még csak nem is reális, ha a mai kibővített Európát tekintjük, és azt az erős Európát, amit a jövőben szeretnénk. Ez egy mini Európa számára készült költségvetés... A javaslatnak tisztességesebbnek kell lennie az új tagállamokkal."

A brit javaslat alapján lehetetlenné válhat Románia és Bulgária 2007-es EU-felvétele - figyelmeztetett Barroso. "A mostani brit javaslat alapján nem folytathatjuk a további bővítést, ez nagyon világos" - mondta a bizottsági elnök, arra utalva, hogy a brit elképzelések szerint a fél évvel ezelőtti, luxemburgi költségvetési javaslathoz képest csökkentenék az új tagállamok felzárkóztatási támogatását, s az új belépőkre, Romániára és Bulgáriára is 2 milliárd euróval kevesebb jutna a tervezettnél. A bizottsági elnök kérte, hogy a britek terjesszenek elő egy újabb, a jelenleginél tisztességesebb javaslatot.

László Boglár, a miniszterelnök sajtófőnöke Gyurcsány Ferenc első reagálását tolmácsolva úgy fogalmazott: csalódást keltő a brit javaslat, amely összességében nem a közép-kelet-európai országok felzárkózását segíti, hanem konzerválja a régi és az új tagok közötti különbségeket. "Nincs itt az ideje a kompromisszum megkötésének, de elutasításának sincs itt az ideje, a tárgyalásoknak az ideje van itt" - mondta László Boglár.

Megvizsgálásra érdemesnek nevezte a brit javaslatot Jirí Paroubek cseh kormányfő. Kijelentette, hogy a javaslat, amely jelentősen csökkenti az EU tíz új tagországának nyújtandó támogatást, nem csak hátrányos elemet tartalmaz, s ráadásul lazít a támogatások lehívásának szabályán. A támogatás látszólag kevesebb, mint amennyit az előző, luxemburgi elnökség javasolt, de a lehívási szabályok lazításával több pénzhez lehet jutni, ami kétségtelenül megtöbbszörözi azoknak a forrásoknak a mennyiségét, amit Brüsszeltől jelenleg kapunk - mondta a cseh miniszterelnök.

Kazimierz Marcinkiewicz lengyel kormányfő hétfőnközölte, hogy a brit javaslat "elfogadhatatlan". "Ebben a formájában aköltségvetés számunkra nem elfogadható" - közölte a kormányfő rövidsajtónyilatkozatában. Hozzátette: a költségvetés nem a szolidaritáselvén alapszik.

Az európai uniós hosszú távú költségvetéssel kapcsolatos brit javaslatok a látszat szerint nem vezetnek a mindenki által óhajtott megállapodáshoz - közölte hétfőn Philippe Douste-Blazy francia külügyminiszter. A Luxembourg által javasolt és Franciaország által támogatott, előző kompromisszumos javaslat "egyensúlyát megtörték a London által nekünk tett legutóbbi javaslatok" - tette hozzá Douste-Blazy. Magyarországnak 22 milliárd euró jutna

Az EU bruttó nemzeti jövedelmének (GNI) 1,03 százalékára korlátozná a következő uniós költségvetési időszakban a közös költségvetés kiadásait a soros brit elnökség a Londonban hétfő este kiadott hivatalos javaslat szerint. A tíz új tagország összesen 130 milliárd euró strukturális juttatást kapna a következő költségvetésből.

A brit külügyminisztériumban ismertetett, 36 oldalas tervezet szerint a 2007-2013-as időszakban 846,754 milliárd euró állna rendelkezésre a közös költségvetésben.

A brit elnökség ezt 27 tagországra számolja, a tervezet szövege szerint "abból a munkafeltételezésből kiindulva", hogy Románia és Bulgária 2007-től tagja lesz az uniónak.

Az előző, luxemburgi elnökség javaslata még mintegy 871 milliárd eurós költségvetésről szólt; ez az arra az időszakra becsült, összesített uniós GNI 1,06 százaléka lenne.

Az új tagországok, köztük Málta és Ciprus, a költségvetési tervezethez fűzött külön kimutatás szerint 130 milliárd euróhoz jutnának a strukturális és kohéziós alapokból - mondta Jack Straw brit külügyminiszter a tervezet ismertető londoni sajtókonferencián.

Straw szerint ez sokkal nagyobb értékű támogatás, mint annak idején a Marshall-terv volt.

A legtöbbet, 56 milliárd eurót Lengyelország kapná, Magyarországnak 22 milliárd euró jutna.

A magyar juttatás lenne a harmadik legnagyobb a tíz új tagállam közül; Csehországnak a brit tervezet 23 milliárd, Szlovákiának 10 milliárd, Szlovéniának 4 milliárd eurót szán.

A balti államok összesen 13 milliárd eurót, Ciprus és Málta 1-1 milliárd eurót kapna a felzárkóztatási alapokból.

EU-költségvetés: a magyar kormány védi a nemzeti érdekeket

Az Európai Unió költségvetéséről folyó tárgyalásokon a magyar kormány védi a nemzeti érdekeket, de ez nem jelenti azt, hogy ne lehetne kompromisszumot kötni - hangoztatta Baráth Etele EU-ügyekért felelős tárca nélküli miniszter hétfőn, a kormányszóvivői tájékoztatón, Budapesten.

Hozzátette: elfogadhatatlan és elképzelhetetlen, hogy az újonnan csatlakozott országok fizessék meg az alapító tagállamok lezáratlan vitáinak következményeit.

Hangsúlyozta: egyetértve az Európai Unió reformjával, a költségvetés átalakításának egyszerre kell érintenie az angol visszatérítési rendszer, az agár- és vidékfejlesztési politikára fordítandó költségvetési források, a strukturális és kohéziós alapok tartalmát.

Baráth Etele kifejtette: Magyarországnak elemi érdeke, hogy ez év decemberében az Európai Uniónak meglegyen a 2007-2013. évekre szóló költségvetési kerete, mert a végrehajtásra való felkészülés időigényes.

A miniszter elmondta: ha decemberben megszületik a tanácsi álláspont a költségvetésről, akkor tavasszal az Európai Parlament még megvitatja, közben készülnek a végrehajtási rendelkezések. Ebből adódóan május vége előtt nem várható, hogy Magyarország szerződést tudna kötni a pénzek felhasználásáról.

A miniszter úgy vélekedett, hogy a pénzek felhasználásának tartalmi kérdései is döntőek lehetnek a tárgyalás során, vagyis az, hogy milyen célra, mikor és milyen feltételekkel lehet a forrásokat felhasználni. A miniszter szerint elképzelhető olyan megállapodás, amelyben az össznagyságrendre vonatkozó ajánlat kevesebb a korábbinál, de ebben valamennyi tagország teherviselő, tehát mindenki áldozatot hoz, és a végrehajtás feltételei jelentősen javulnak.

A miniszter utalt a korábbi hírekre, miszerint ha nem születne megállapodás a pénzügyi perspektíváról, akkor komolyabb vita indulna meg. Ebben a parlament tehet javaslatot, de a legalapvetőbb megoldás az, hogy a 2006. évre érvényes költségvetési számok élnének tovább szerkezet nélkül. Ez Magyarország számára egyharmadnyi támogatást jelentene ahhoz képest, amire 2007-től számít.

Baráth Etele kérdésre válaszolva cáfolta, hogy a múlt heti budapesti tárgyalásokon 10, vagy 5 százalékos csökkentési javaslat elhangzott volna. Elmondta: a tárgyaláson az volt egyértelmű, hogy a brit elnökség a költségvetési keret csökkentésével megoldhatónak tartja a 25 ország kompromisszumát. Cserébe viszont a felhasználásra vonatkozóan elképzelései vannak, amelyet ugyan írásban nem nyújtott át, de az a források felhasználását segítené. Magyarországnak fontos az áfa-visszatérítés lehetősége, illetve, hogy az n+2-es szabály ne terjedjen ki a kohéziós alapra, illetve össztársadalmi szempontból fontos dolgokat támogatni lehessen, például a lakásrehabilitációt. A tárgyalásokon mérlegelik továbbá, hogy a javaslat hogyan érinti az ország befizetési pozícióját.

Baráth Etele elmondta, hogy a brit elnökség hivatalos javaslatáról egyeztetnek a visegrádi 4-ekkel, illetve a kohéziós politikában érintett országokkal, ez alapján dől el a magyar tárgyalási taktika, amelyet a szerdai brüsszeli tanácskozáson képviselni fog.

(forrás: MTI)