A magyar hallgatóknak alig két százaléka tölt el legalább egy szemesztert valamelyik külföldi egyetemen vagy főiskolán, miközben az Európai Unió tagországainak diákjai körében ez az arány 10-15 százalék. A nyugat-európai hallgatók nagyobbik része maga keres megfelelő külföldi oktatási intézményt, és csak kisebbik hányaduk jut el szervezett módon, különféle mobilitási programokon keresztül külföldre. Ezzel szemben a magyar diákok nagy része - elsősorban anyagi okok miatt - ösztöndíjprogramok segítségével tanul más országban.

A források hiánya egyébként is az első számú akadálya a hallgatói mobilitásnak, és nem csupán a magyar fiatalok számára. Egy nemzetközi felmérésből kiderült: a hallgatók e tekintetben az anyagi nehézségeket jóval előrébb sorolják, mint a nyelvtudás hiányát, a tanulmányok hazai elismerésének kérdését vagy az ügyintézés problémáit - mutatott rá Tót Éva, a Felsőoktatási Kutatóintézet munkatársa a héten e témában rendezett konferencián.

Persze az ösztöndíj sem fedezi teljes mértékben a hallgatók tanulmányútjait. Az egyik legnagyobb európai ösztöndíj- program, az Erasmus keretében külföldre utazók megélhetési költségei becslések szerint átlagosan havi 400-500 eurót tesznek ki. A programban részt vevő, évente mintegy kétezer magyar hallgató támogatása azonban ennél kevesebb: a 2002-2003-as tanévben például átlagosan 200 euró volt. A kinti költségek kifizetéséhez a család segítsége, vagy a hallgató által vállalt - többnyire fekete - munka bérére is szükség van. Sokan panaszkodtak arról, milyen megalázó, hogy miközben a többi külföldi ösztöndíjas zsebből kifizet mindent, addig a magyaroknak titokban kell dolgozniuk.

Bár a kollégiumra vagy az albérletre még futja, de színházra, könyvekre vagy utazásra már nem telik az ösztöndíjból. Arra a kérdésre, hogy a külföldi tanulmányok miként "térültek meg" a diák számára, egy tízfokú skálán a legmagasabb, 8,61-es pontértéket az adott ország megismerése kapta, megelőzve az idegen nyelv tanulását és a szakmai ismeretek gyarapodását. Az elhelyezkedési esélyek javulása szempontjából 6,28 pontot adtak a magyar diákok a külföldi tanulmányoknak, a szakmai kapcsolatok kialakításában játszott szerepét pedig 5,04 ponttal "honorálták".

Az anyagiak hiánya miatt sok hallgató eleve nem jelentkezik tanulmányútra. Legnagyobb arányban a legmagasabb státusú szülők gyermekei vesznek részt a külföldi ösztöndíjprogramokban. Nem a legtehetősebb, hanem a legképzettebb családokról van szó - hangsúlyozta Tót Éva, hozzátéve: ők látják be leginkább, hogy a külföldi tanulmányok és az értük hozott anyagi áldozat mekkora szakmai értéket jelent.