Keresik a hiányzó konszenzust a holokauszt történetét oktatók

"Tanár úr, minek emlegetik már megint a zsidókat? Nagyapám orosz fogságban volt, miért nem róla beszélünk?" - idéztek holokauszt-emléknapi diákreakciókat az ELTE Russzisztikai Központ konferenciáján középiskolai tanárok. Tanítás közben tapasztalta Surány Anna és Hosszú Gyula az egymásra torlódó szenvedéstörténetek miatt megzavarodott diákok hárító magatartását. A tanárok ellentmondásos helyzetét így jellemezték: konszenzust kellene teremteniük a tantermekben, miközben nincs konszenzus a holokausztról az országban.

- Steven Spielberg szerint a világon egyedülálló az a holokausztot ismertető oktatási csomag, amelyet tanári kézikönyvvel ellátva minden magyar iskolába eljuttattunk - mondta Miklósi László, aTörténelemtanárok Egyletének elnöke. - Ennek alapján a kívánt mélységben és terjedelemben oktatható a holokauszt témaköre. A csomag vegyes fogadtatásáról szólva hozzátette azonban: húsz éve még elképzelhetetlennek tartottuk volna, ma pedig már nem is
csodálkozunk, hogy holokauszt-tagadók és -relativizálók az iskolai tanárok, sőt az igazgatók között is akadnak.

A konferencián Varga László az eddig uralkodó szakmai állásponttal szemben hangsúlyozta: a dokumentumok egyértelműen bizonyítják, hogy a magyarországi holokausztban a magyar hatóságok kezdeményező szerepet játszottak.

Éles vita alakult ki sztálinizmus és fasizmus viszonyáról Gerő András történész, valamint a vele szemben állást foglaló Krausz Tamás történész, Ilja Altman (Oroszországi Holokauszt Központ és Alapítvány) és Gennagyij Kosztircsenko történész között. Utóbbiak azt hangsúlyozták: a két rendszert határozottan meg kell különböztetni, mert enélkül lehetetlen a holokauszt megértése. A két rendszer elemzése a szakma és nem a politika feladata - mondták.

Ilja és Marija Altman az állami támogatásban nem részesülő Oroszországi Holokauszt Központot képviselte. A függetlenségnek előnyei is vannak, mondták, de az Oroszországban is erősödő holokauszt-tagadó irányzatokkal szemben kormányzati programokra és a demokratikus közvélemény aktivitására lesz szükség. Magyarországi tapasztalataik alapján kutatásaik, pályázataik, tanárképző programjaik összehangolását javasolták magyar kollégáiknak.

Krausz Tamás történész támadta azt a liberális véleményt, hogy a náci beszédet nem törvénnyel kell üldözni. Egyetértett munkatársunk felvetésével, amely szerint a hazai
jobboldalnak és nagy hatású jobboldali orgánumoknak a szélsőséggel szembeni kétértelmű magatartása felelős döntően a tanárok dezorientáltságáért, de nyugati demokráciák
(Svájctól Franciaországig) példájára hivatkozva a náci beszéd törvényi tiltásának szükségességét hangsúlyozta.

A konferencián bemutatták Gennagyij Kosztircsenko történész "Állami antiszemitizmus a Szovjetunióban a kezdetektől a végkifejletig, 1938-1953" című frissen megjelent kötetét. A
könyvet még a "peresztrojka" nemrég elhunyt egykori főideológusa, Alekszandr Jakovlev szerkesztette.

A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége vasárnapi közgyűlésén Suchman Tamást választotta egyik alelnökévé. A poszt néhány hónappal ezelőtt üresedett meg, amikor az addig alelnöki pozíciót betöltő Feldmájer Péter a Mazsihisz elnöke lett. Suchman Tamás, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára, az MSZP parlamenti képviselője lapunk kérdésére, hogy politikai szerepvállalását nem érzi-e összeférhetetlennek új tisztségével, kijelentette: a felvetést sértőnek és felháborítónak tartja. Szerinte egy politikusnak sem tiltható meg, hogy éljen a lelkiismereti és vallásszabadság biztosította alkotmányos jogaival. Demokráciában nem lehet korlátozni valakit abban, hogy azért a közösségért dolgozzon, ahová tartozik. (Cz. G.)

Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.