Mint annyi más fórumon, itt is elhangzott, hogy a társadalomnak nagyobb felelősséget kell vállalnia a gyermekek felnevelésében, illetve az, hogy a gyermekvállalási hajlandóságot kedvezőtlenül befolyásolja a - a fiatalokat is sújtó - létbizonytalanság. Az együtt gondolkodás tagadhatatlanul gesztusértékű üzenet, kérdés, mennyit vesznek le belőle a mostanában egyre-másra "egységes nemzeti pontokkal" előrukkoló pártok.

- Nem feltétlenül gondoljuk úgy, hogy a pártok bármit figyelembe vennének közös gondolkodásunkból - mondta a megbeszélést követően lapunknak az MSZP társadalompolitikai tagozatának tiszteletbeli elnöke. Gazsó Ferenc szerint a politikai elit csak akkor mutat fogadókészséget, ha megfelelő társadalmi nyomás társul egy ügyhöz.

Az kétséges, hogy a két társaság képes lesz-e átütő társadalmi akaratot generálni. Ahogy az is, hogy amennyiben a két nagy párt egymásnak feszül egy ügy kapcsán, akkor a holdudvarukhoz tartozó értelmiségiek nem feledik-e a "tudományos körökben" született konszenzust, és nem állnak be a politikai sodorba. Gazsó erről csak annyit mondott: ki tudja, mi történik, nincs kényszerítő fegyelem. A változó szemlélet a fontos, hiszen eddig az értelmiségiek beásták magukat a politika lövészárkaiba, és onnan próbáltak hatni a mindenkori hatalomra, ellenzékre.

- Mi viszont - szögezte le Gazsó - nem hiszünk a fülbesúgásban. Az értelmiségnek független közéleti szereplőként kell fellépnie, hiszen a mindent maga alá gyűrő, mindent pártpolitikai megosztottság alapján értékelő hatalmi elit számos égető társadalmi problémát képtelen integrálni.