Angyalföldbe döngölve
Akkor bizony még úgy sem kell sírni utána, ha Vasasnak hívják.
Mondom: Vasasnak hívják.
Merthogy az égvilágon semmi köze ahhoz, amit az eredeti (tehát nem "kecskeméti") piros-kék klub magában hordoz. És nem a régi ragyogó angyalföldi futballisták meg a mostani parodisták játéktudása között van a legnagyobb különbség, pedig abban is leírhatatlan differencia mutatkozik. A hajdani és a jelenlegi szellem; hát az aztán végképp két világ. Napjainké a nihil: kimegy tizennégy, pillanatnyilag XIII. kerületi ember a pályára, és mindenkivel - már amennyiben hat-hétszáz boldogtalan a "mindenki" - azt tudatja, nincs kedve semmihez. Hogy miként merészeli ezt megtenni, az ugyanolyan rejtély, mint az, hogy mit mond nekik az edző. A szánalmas lézengés alapján feltehető: őt is hasonlóképpen érdekli az egész, akár a mezbe öltözötteket.
Szörnyű!
Olyannyira, hogy ezzel tovább nem is érdemes foglalkozni. Legfeljebb az írható még ide: a modern kori ambícióknak megfelelően a Vasas a legutóbbi nyolc meccse közül egyet sem nyert meg, és az is valóságos csoda, hogy négy pontot szerzett, noha a mezőny gyengeségét már nem nagyon lehet alulmúlni...
Beszéljünk inkább a szintén a táblázat hátsó tartományába tartozó Kaposvárról, amely azonban nem a nemtörődömség alja. A vendégek kétségkívül akartak valamit, és - hiszik vagy sem - két gyönyörű gólt lőttek. Az első előtt Oláh elvitte Andruskó előreívelését a nagypapa-lassúságú Elek, valamint a nem sejthető, milyen céllal kifutó Németh között, s bár csaknem az alapvonalról kellett a hálóba emelnie, feltűnő könnyedséggel, sőt eleganciával oldotta meg a nem egyszerű feladatot (0-1). A második félidő elején pedig Zsolnai a tizenhatos sarkánál táncolni kezdett: egyet lépett jobbra, egyet balra, aztán amilyen éles szögből, olyan tökéletesen küldte a jobb sarokba a labdát (0-2).
A hajrában Gyánót még kiállították, de ez leginkább azért érdemel említést, mert volt valaki piros-kék mezben, aki felhívta magára a figyelmet. (Igaz, a borzasztó "belépőtől" nem csupán a szenvedő fél, Maróti tekintett volna el.)
Maradjunk tehát annyiban: a tabella alsó sorainak egyikében létezik öt betű, amely egybeolvasható. V, a, s, a, s, az van.
Vasas viszont nincs.
VASAS-KAPOSVÁR
0-2 (0-1)
Illovszky Rudolf stadion, 700 néző. Jv.: Hanacsek.
Vasas: Németh - Balog, Tóth, Elek (Waltner, 86.), Völgyi - Rósa (Weitner, 46.), Bárányos, Füzi (Lázok, 46.), Zováth, Majoros - Gyánó.
Kaposvár: Balajcza - Zahorecz, Petrók, Kovácsevics - Finta, Andruskó, Bank, Máté (Tereánszki-Tóth, 88.), Kardos (Maróti, 42.) - Zsolnai (Nagypál, 82.), Oláh.
Gól: Oláh (40.), Zsolnai (53.).