"Íme, hát megleltem hazámat"
Ma, József Attila halálának 68. évfordulóján fejeződik be a költő centenáriumára megrendezett emlékév. Ez volt a második olyan rendezvénysorozat, amely irodalmi személyiség előtt tisztelgett, amióta a kormány meghirdette a Magyar Köztársaság Nemzeti Emlékezet Programját. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök elnökletével egy évvel ezelőtt emlékbizottság alakult, és megkoszorúzta a költő Gát utcai szülőházát.
Az eseménysorozat egyébként néhány héttel később, az idén január 7-én, Attila-napon indult. A kulturális kormányzat eredeti elképzelése szerint ezen a napon hirdettek volna győztest azon a pályázaton, amelyet az új síremlék elkészítésére írtak ki, a megújult sírhelyet pedig április 11-én, a költő születésének évfordulóján, a költészet napján avatták volna. Ám majdnem háromnegyed évig tartó huzavona után sikerült csak dűlőre jutni abban, hogy mennyi pénz van a síremlék kivitelezésére, és milyen szempontok vezéreljék a kiírókat. Végül a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM) 15, Budapest önkormányzata 5 millió forinttal támogatta az elképzelést. Ennek eredményeképpen ma délelőtt fél tizenegykor avatják József Attilának a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben lévő megújult nyughelyét. Az emlékévet koordináló Nemzeti Évfordulók Titkárságának (NÉT) tájékoztatása szerint a pályázatra 119 alkotó 169 pályamunkát adott be. A győztes a Bálványos Levente és Horváth Csaba szerzőpáros Sztélé című munkája lett. A fejfa a temetői kultúrától idegen, 2,5 méter magas, 90 centiméter széles vaslap, és a költő egy kései versének a címe olvasható rajta: Íme, hát megleltem hazámat. A pályázatot bonyolító Képző- és Iparművészeti Lektorátus szakértői értékelése szerint a Sztélé érdeme, hogy az eredeti sírhelyet megtartva az emlékhelyet virtuálisan kiterjeszti, és az emlékezés eseményeit kitágító, erőteljes szimbolikájú, drámai plasztikai jelet állít. A 35-ös parcellánál ott lesz Bozóki András kulturális miniszter, Jordán Tamás színművész, a Nemzeti Színház igazgatója. A költőre Jókai Anna, a Nemzeti Kegyeleti Bizottság elnöke emlékezik.
Hetven darab, eddig ismeretlen József Attila-kéziratot kap a Petőfi Irodalmi Múzeum. Az értekező prózát őrző dokumentumokat, amelyek most először kerülnek a nagyközönség elé, a Szerencsejáték Zrt. vásárolta kilencmillió forintért. Bozóki András és Székely Gábor, a részvénytársaság vezérigazgatója helyezi a múzeumban letétbe. A PIM rendelkezik hazánk legnagyobb József Attila-kézirat, -dokumentum, -könyv, és -fotó- együttesével. A költő 500 versének, 6 versfüzetének, 4 novellájának, 10 önvallomásának, 19 cikkének, 25 fordításának, 340 levelének kéziratát, számos dedikált könyvét, vegyes feljegyzését, legalább 60 személyi dokumentumát és megközelítőleg 80 fotóját őrzik itt.
Este fél nyolckor kezdődik a József Attila-emlékév hivatalos záróprogramja. Az Olasz Kultúrintézetben Hamar Zsolt vezényletével a Pannon Filharmonikusok koncerteznek. Itt mutatják be először azt a zeneművet, amely az emlékév alkalmából kiírt pályázaton az első díjat nyerte el. A Felhők című alkotás a 30 éves Sándor László munkája. A pályázatra kétmillió forintot szánt a szaktárca. Összesen tizenkét pályamunka érkezett be. Sínen van az, kinek neve Szárszó. Ez a címe annak a mai programnak, amelyet 17 órától tartanak a Műegyetemen az R Klubban és a Szkéné Színházban. A felolvasások, kerekasztal-beszélgetések, zenei és színházi miniprodukciók szervezői "tetemre hívják" a költészet barátait. A program hajnal kettőig tart.
A NKÖM az emlékév közművelődési, tudományos, művészeti programjait pályázat útján támogatta. A beérkezett 650 pályázatból 250 pályázó 305 elképzelése kapott pénzt: 240 ismeretterjesztő, tudományos és közművelődési rendezvény, 41 könyv és elektronikus kiadvány, 24 folyóirat összesen 60 millió 400 ezer forintban részesült. Az emlékév kiemelt programja volt a Kozmosz éneke című internetes játék. Ezen csaknem kétezer játékos szerepelt. A Petőfi Irodalmi Múzeum és a NKÖM támogatásával József Attila- vándorkiállítás készült. Az Eszmélet című multimédiás tárlatra 46 millió forintot áldozott a tárca, amennyit az állam még sose szánt kiállításra. A tárlat forgatókönyvéért Bagó Ilona, a PIM munkatársa nívódíjat kapott. A kiállítás 16 helyszínen járt, a határon túl az erdélyi, a vajdasági, a felvidéki, a bécsi, a berlini közönség láthatta. Eljutott a párizsi UNESCO-székházba is.
Mint arról beszámoltunk, az UNESCO a József Attila Társaság javaslatára az emlékévet felvette a nevezetes évfordulók listájára. Ennek köszönhetően meglódultak a költő verseinek újabb fordításai. Főként állami támogatással számos József Attila-műfordításkötet, tanulmány jelent meg többek között francia, német, olasz, orosz, spanyol, török, görög, lengyel, román nyelven. Tizennégy külföldi magyar kulturális intézetben - például Párizsban, Bécsben, Moszkvában - is megemlékeztek a költőről. Mindezekhez az állam majdnem 146 millió forinttal járult hozzá.
Összességében: az emlékév során Magyarországon és a világ nagy városaiban több mint 500 program valósult meg. Az eredeti tervben 250 millió forintot szánt a kulturális kormányzat az emlékévre, végül mintegy 206 milliót költött.
