Milliárdos tétek szénfilléres alapon
Az eredeti előterjesztés Podolák György, az Országgyűlés energetikai albizottságának szocialista elnöke szerint a szénerőművek átalakításának támogatására kilowattóránként 30 fillért építene bele az áramköltségekbe.
A képviselők egyébként információnk szerint az előterjesztést egymás között csak "Lex Vértesi Erőműnek" nevezik. Ez az állami kézben maradt áramtermelő cég nemhogy luxusprofitot nem termel, hanem komoly gondokkal küzd: tavalyi vesztesége hárommilliárd forint volt. A vértesi az egyetlen nagyobb erőmű, amely a privatizációs hullámot követően is az állam nyakán maradt. Az egységet legutóbb az Orbán-kormány akarta magánkézbe adni, sikertelenül. Legutóbb a cég bánhidai erőművét akarta megvenni az idén 2,3 milliárd forintért Kapolyi László szocialista képviselő érdekeltsége, amely azonban az utolsó pillanatban elállt az üzlettől. A leállított bánhidain kívül a mintegy négyezer dolgozót foglalkoztató rt. működteti a tatabányai és oroszlányi erőművet, valamint bányaüzemeket, így sorsa döntően befolyásolja a környékbeli szénbányászat fennmaradását.
A kormány álláspontja az, hogy a szénfillér bevezetésével nem növeli, hanem csökkenti a lakosság terheit. 2002 márciusában, az akkori kormány döntött arról, hogy megfelelő formát kell kidolgozni a Vértesi Erőmű támogatására. Az oroszlányi, széntüzelésű erőmű akkor és azóta is kap állami támogatást. (Fennmaradásától függ a márkushegyi üzemben dolgozó több száz bányász állása.) A kabinet szerint a támogatás eddig az Európai Unió elveivel ellentétesen zajlott, oly módon, hogy az MVM Rt.-nek minden évben kötelező érvényűen át kellett vennie a Vértesi Erőmű Rt.-től bizonyos mennyiségű áramot. A kormány álláspontja az, hogy a szénfillér bevezetésével az erőmű működőképessége az uniós szempontoknak megfelelően biztosítható. Erről a Gyurcsány-kormány az Európai Unió bizottságának jóváhagyó határozatának birtokában döntött. Azóta támogatta a javaslatot a parlament gazdasági bizottsága, és hamarosan parlamenti szavazás várható róla.
A szénfillér a kormány szerint a lakosság terheit is enyhíti, mert az erőmű jelenlegi, közvetett támogatása éppen ez idáig jelentett nagyobb terhet. Az idén ez a szubvenció 10,5 milliárd forintba került. A tervek szerint az összeg jövőre is változatlan marad, de ha az Országgyűlés elfogadja a szénfillér bevezetését, akkor 2006-ban az erőmű támogatásának terheiből már a nagy ipari üzemeknek is részt kell vállalniuk. Ezt azonban másként látják az érintettek. A villamosenergia-rendszer használati díjának 20 százalékos csökkentését javasolja az Ipari Energiafogyasztók Fóruma (IEF). A szervezet szerint ennek hatására a lakossági áremelés mértéke arányosan automatikusan csökkenne. A nagyfogyasztókat tömörítő IEF előzetes értesülései alapján túlzottnak tartja a szabadpiaci fogyasztókat terhelő rendszerhasználati díj 2006. január elsejétől tervezett 30 százalékos emelését. Közleménye a Magyar Energia Hivatal előzetes tájékoztatására hivatkozik, ami szerint kilowattóránként 0,8-1 forinttal emelkedne a tarifa. Szakértőik szerint a terheket a megújuló energia kilowattóránként 23 forintos ára, valamint a Vértesi Erőmű veszteségét ellensúlyozó szénfillér bevezetése növeli. Az IEF szerint a nagyfeszültségen fogyasztók számára 2003-tól 2005-ig ötven százalékkal, a középfeszültségen fogyasztók számára pedig 35 százalékkal növekedett a díj. A szervezet azt állítja, hogy a megawattóránként négy eurós díjemelés azon túl, hogy jelentősen növelné a piacon lévő fogyasztók költségeit, magas árkorlátjával visszatarthatja a többieket a szabadpiacra lépéstől, holott a cél éppen ennek az ellenkezője.
