Nincs kompromisszum az EU-büdzséről
Európának szüksége van költségvetésre, a V4-ek egyetértenek a büdzsében végrehajtandó reformok szükségességében, de azt nem fogadhatjuk el, hogy csak egyetlen ponton, a kohéziós politika terén hajtsunk végre változtatásokat - jelentette ki Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a Blair-V4 találkozót követő sajtóértekezleten.
Tony Blair előző nap Tallinnban a balti államok vezetőivel tárgyalt, pénteken Budapesten a magyar, a cseh, a lengyel és a szlovák miniszterelnököt igyekezett elképzelései támogatásáról meggyőzni. Brüsszeli uniós diplomáciai források és a brit sajtó a hét elején arról számoltak be, hogy a brit EU-elnökség 25 milliárd euróval csökkentené az uniós büdzsét, illetve tíz százalékkal az új tagállamoknak járó felzárkóztatási forrásokat.
A sajtótájékoztatóról távol maradt cseh, lengyel és szlovák miniszterelnök nevében is beszélő Gyurcsány Ferenc azt mondta, nagyobb nyitottságra és megértésre lenne szükség a költségvetés mérete és az uniós pénzekhez való hozzáférés ügyében. "A reform ne legyen helyettesíthető kizárólag a költségvetési kiigazítással" - fogalmazott a magyar miniszterelnök.
Tony Blair hangsúlyozta: Nagy-Britannia semmiképpen nem mondhat le a neki jelenleg járó mezőgazdasági visszatérítésekről. Hozzátette: a tíz új tagállamnak elemi érdeke, hogy még az idén megállapodás szülessen az uniós büdzséről, hiszen elképzelhető, hogy jövőre sem születik kompromisszum. "Ha a megállapodások hiányában az Európai Parlament veszi át az ellenőrzést a költségvetési folyamatok felett, a tizek csak egyharmadát fogják kapni a jelenleg nekik járó felzárkóztatási pénzeknek, ami nem lehet érdekük" - közölte Tony Blair.
Gyurcsány Ferenc a kompromisszumok esélye kapcsán megjegyezte, hogy a brit EU-elnökség még nem mondta ki az utolsó szót, igaz, hivatalosan még az elsőt sem. Az is elismerte, hogy "egyre jobban értjük egymást". Nem tartotta elfogadhatónak azonban, hogy a brit visszatérítésekhez és a közös agrárpolitikához nem nyúlna a brit elnökség, a kohéziós forrásokat viszont megkurtítaná. "Olyat nem támogatunk, hogy az új tagországok fizessék ki a régi uniós kompromisszumok árát" - fogalmazott Gyurcsány.
(Baráth Etele európai ügyekkel foglalkozó tárca nélküli miniszter a héten azt mondta, a brit elképzelés hét év alatt mintegy kétmilliárd euróval, azaz 500 milliárd forinttal rövidítené meg a Magyarországnak járó fejlesztési támogatásokat az eredeti elképzelésekhez képest.)
Tony Blair a sajtóértekezleten azt mondta, hogy a jövő hét elején teszi le az asztalra az EU hétéves pénzügyi perspektíváira vonatkozó elképzelést. Szerinte a büdzséjavaslat tartalma figyelemmel lesz arra is, hogy a hét végén a G7-ek pénzügyminiszterei brazil, indiai, kínai és dél-afrikai partnereikkel a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) tárgyalások újraindításáról folytatnak megbeszélést.
A brit kormányfő egyetértett azzal a megközelítéssel, hogy a büdzséről szóló megállapodásnak "fair"-nek kell lennie, és a szolidaritásra kell épülnie, ugyanakkor, mint mondta, nem igazán van lehetőség a megállapodás újabb elhalasztására.
Gyurcsány Ferenc szerint olyan megállapodásra van szükség, amivel Magyarország és a többi új tagország végre tudja hajtani nemzeti fejlesztési programját. Kiemelte: a brit EU-elnökség, a régi tagországok, illetve a tizek által is támogathatónak látszó kompromisszum egyik pontja az uniós támogatási források kiterjesztése lehet például épületek, városrészek rekonstrukciójára.
"A társfinanszírozási arányok megváltoztatásával, abban a nagyobb európai arány kialakításával a V4 országai előnyhöz jutnának" - jelentette ki Gyurcsány Ferenc. Ezzel kapcsolatban Tony Blair hozzáállása sem volt elutasító.
Abban viszont vita bontakozott ki közöttük, mi az oka az uniós források felhasználásában jelentkező nehézségeknek. Blair szerint ezek oka a források bősége. Gyurcsány viszont úgy vélte, ebben téved a brit kormányfő, és az alacsony felhasználási hányadért nem a források bősége, hanem a forrásokhoz való hozzájutás rugalmatlansága a felelős. Példaként hozta fel, hogy Magyarország első uniós évében jobban használta ki az alapokat, mint a britek uniós tagságuk első évében.
"El kell határoznunk azt, hogy a kohéziós alapokat semmilyen szempontból nem csökkentjük" - jelentette ki Gyurcsány Ferenc.
László Boglár, a miniszterelnök sajtófőnöke az MTI-nek elmondta: Gyurcsány Ferenc a találkozó után telefonon tájékoztatta José Manuel Barrosót, az Európai Bizottság elnökét a megbeszélésen elhangzottakról, valamint arról, hogy a visegrádi együttműködés országai szeretnék, ha még a brit EU-elnökség alatt megállapodás születne a következő hétéves költségvetésről, de nem mindenáron.
Ellentmondásos brit nyilatkozatok a visszatérítésről
Nagy-Britannia kész lenne lemondani uniós visszatérítésének akár 15 százalékáról is - mondta pénteki londoni beszámolók szerint a brit kormányfő szóvivője Budapesten, maga Tony Blair ugyanakkor azt mondta, hogy a közös agrárpolitika reformja nélkül Nagy-Britannia semmit nem hajlandó feladni a neki visszajáró pénzből.
Blair szóvivője a budapesti tárgyalásokról beszámoló brit médiajelentések szerint kijelentette, hogy Nagy-Britannia a visszatérítés 12-15 százalékát lenne hajlandó feladni az uniós költségvetési kompromisszum érdekében.
A most már évente csaknem 5,5 milliárd eurós uniós visszatérítést, amely a jelenlegi EU-költségvetési patthelyzet egyik központi eleme, még Margaret Thatcher volt konzervatív brit kormányfő harcolta ki 1984-ben, arra hivatkozva, hogy Nagy-Britannia befizetéseihez képest elenyésző mezőgazdasági juttatásokban részesül. Thatcher szállóigévé vált korabeli szavai szerint "nem a közösségtől kérünk pénzt, csak a saját pénzünket kérjük vissza".
Tony Blair pénteken, a BBC rádiónak Budapesten adott interjúban azt mondta: az EU közös agrárpolitikájának alapvető reformja nélkül a brit visszatérítés összege növekedni fog, nem csökkenni. Hozzátette ugyanakkor: Nagy-Britanniának meg kell fizetnie a bővítés költségeiből ráháruló "méltányos részt ... hogy ez pontosan mennyi, az a következő néhány nap tárgyalásainak tárgya lesz".
(forrás: MTI)
