Felszívódott a magyar borfelesleg
A magyar borászok a nyár végén úgy vélték, hogy átlagos termés esetén, a pincékben lévő mintegy egymillió hektoliter óborral súlyos értékesítési nehézségek elé néznek. Október közepére kiderült, hogy a várt 3,5-3,8 millió hektoliteres termésből jó, ha hárommillió lesz. (Ennyi bort iszunk meg mi, magyarok egy év alatt.) Ezek után már akkor bizonyosnak tűnt, hogy a mostani borévben nem gyarapodnak tovább a készletek. Ettől függetlenül a termelők nyomására a magyar kormány Brüszszelben kezdeményezte, hogy az unió krízislepárlással csökkentse a magyar borkészleteket.
Hosszas egyeztetés után az Európai Unió borpiaci irányító bizottsága hozzájárult 400 ezer hektoliter asztali és legfeljebb százezer hektoliter minőségi bor támogatott lepárlására. A támogatás lényege, hogy az EU euróban meghatározott áron felvásárolja a bort. Mostanra azonban kiderült, hogy a Brüsszelben kisírt krízislepárlás aligha kerül sok eurójába az EU-nak. A borászok ugyanis arról számoltak be, hogy a korábbi egymillió hektoliteresre becsült felesleget a szó szoros értelmében felszívta a piac. Azt is állítják, hogy egy másik, szintén az unió által támogatott lepárlási lehetőség is csökkentette a borfelesleget. Szeszipari célokra lehetett támogatással bort vásárolni, ebben az esetben a legalább 10 százaléknyi alkoholt tartalmazó borért literenként 62,20 forintot kapott a termelő. Ez jobb, mint a krízislepárlás, hiszen (10 százalékos alkoholtartalommal számolva), az azzal elérhető ár 47,80 forint.
A Hegyközségek Nemzeti Tanácsának november eleji felmérése szerint a hegybírók azt jelezték: a krízislepárlásra 90 ezer hektoliter asztali és 30 ezer hektoliter minőségi bort ajánlanak majd fel. A lepárlásra a borvásárlás november elején indulhatott meg, és a bortermelőknek a minősített lepárlókba december végéig be kell szállítani a bort. Úgy tudjuk, hogy a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) mintegy 86 ezer hektoliternyi bor krízislepárlására vállalkozó feldolgozót minősített. Lehet azonban, hogy ez is sok lesz, hiszen Szabóki Sándor, a kunfehértói Aranykapu Rt. vezérigazgatója lapunknak azt mondta, hogy cége - tudomása szerint egyetlen résztvevőként - kéttucatnyi, főleg Duna-Tisza közi borászattal kötött szerződést, mintegy 56 ezer hektoliter bor átvételére. A felajánlott bor 20 százaléka asztali, a többi a minőségi kategóriába esik. Mindebből arra lehet következtetni, hogy egyensúlyba került a hazai borpiac, vagyis a túlkínálat miatt már nem kell csökkenteni az árakat.
A krízispályázat határideje tegnap délben járt le. Az MVH-nál kérdésünkre elmondták, hogy pontos adatokat csak néhány nap múlva tudnak közölni. Azt azonban nem tartották kizártnak, hogy az Aranykapu lesz az egyetlen nagyobb lepárló, amelyik részt vesz az akcióban. Szabóki szerint nem a lepárlás megszervezése és elvégzése okoz gondot, hanem a 94 fokos ipari szesz tárolása. A nemrégiben záruló borpiaci évben az Aranykapu a borfeldolgozás kötelező melléktermék-beszolgáltatása kapcsán eddig hárommillió hektoliterfoknyi, azaz hárommillió liter szesszé alakította át a seprőt és törkölyt. Ebből eddig kétmillió litert szállított és fizetett ki az MVH. (Ma szállítanak újabb százezer litert a Tokaj Kereskedőház Rt-hez.) A hivatal szerint a hosszabb tárolásra alkalmas szeszraktárakat folyamatosan keresik. Az EU ugyanis akár 3-4 évig is tárolja az egyebek mellett vegyipari célokra és jármű-hajtóanyagként használható szeszt, míg eladja.
| A magyar krízislepárlással kapcsolatban Brüsszelben állítólag attól tartottak, hogy az adóeurókból pancsolt borból készülne ipari szesz. Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) főtitkár-helyettese elmondta, hogy csak hozzá nem értők állíthatták, hogy krízislepárlással akarják eltüntetni a hamis borokat. Az EU ugyanis kizárólag a kereskedelmi forgalomra alkalmas, az Országos Borminősítő Intézet által bevizsgált szőlőborok lepárlását támogatja.
