BKV-t vegyenek!
A Budapestet irányító MSZP-SZDSZ koalíción belül azonban vannak nézeteltérések arról, hogyan lőcsölhetnék az államra a közlekedési vállalat tulajdonjogának legalább egy részét. Az utasok, az állam és a főváros támogatása ugyanis együttesen is kevés ahhoz, hogy a cég működését nullszaldósra hozzák ki. Jelenleg nagyjából húszmilliárd forint hiányzik a BKV kasszájából, amelyet hitelből fedeznek. A jövőben akár Budapest eddig jó hitelminősítését is leronthatja, ha nem sikerül tartós megoldást találni az évről évre veszteséget termelő közlekedési vállalat jövőjére.
Célszerű volna a tulajdoni integráció - mondta egy háttérbeszélgetésen a BKV jövőjével kapcsolatban Vajda Pál (MSZP), városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettes. Erről jelenleg is tárgyal a városháza a Pénzügy- és a gazdasági minisztériummal, Vajda szerint még sem a módszer, sem az államnak szánt tulajdoni hányad mértéke nem ismert. Úgy vélte, az állam és a főváros közötti tárgyalások jövőre hozhatnak eredményt, mégpedig a Budapesti Közlekedési Szövetség keretein belül. E megoldás előnye az volna, hogy végre megszűnne a BKV finanszírozása körüli, évről évre visszatérő politikai alkudozás.
Jelenleg több mint százmilliárd forintba kerül a BKV éves szolgáltatása. Az idén két lépcsőben, tíz, majd öt százalékkal emelt tarifákból összesen 42 milliárd folyik be a BKV kasszájába. A tanuló- és nyugdíjasbérletek után az állam 18 milliárdos támogatást ad. A tömegközlekedés állami normatívája, valamint a közlekedési vállalatnál jelentkező amortizáció pótlása - amelyet a főváros fizet - egyaránt 12-12 milliárd forint. A szolgáltatás árából levont, előbb felsorolt tételek után maradó különbség a minden évben újratermelődő veszteség.
Bár Vajda szerint még egy sor jogi és közgazdasági kérdést kell tisztázni az állam BKV-tulajdonszerzése körül, a fővárosi SZDSZ szerint az erről szóló törvény akár már most benyújtható. Bőhm András szabad demokrata frakcióvezető nemrégiben közleményben javasolta, hogy az állam és a főváros hatvan-negyven százalékos arányban osztozzon "a BKV terhein".
A választások évének közeledése kétségtelenül a főváros alkupozícióját javítja, de az állam sem fogja könnyen beadni a derekát. Demszky Gábor főpolgármester egy hónappal ezelőtt személyesen is felvázolta Gyurcsány Ferenc kormányfőnek a BKV sanyarú helyzetét - a cégnél erre az évre 24 milliárd forintos veszteséggel és hatvanmilliárdot meghaladó hitelállománnyal számolnak -, de biztató szavaknál nem kapott többet. Veres János pénzügyminiszter sem kecsegtette sok jóval a fővárost, arra hivatkozva, hogy a tömegközlekedés 15 milliárdra emelt országos normatívakeret zömét is a BKV kapja, az állam ráadásul garanciát vállalt a cég 15 milliárd forintos hitelfelvételéhez.
A BKV-nál egyelőre tavaszig tart ki a pénz - a cég és a főváros megfogalmazása szerint addig rendezett a vállalat anyagi helyzete, az ellenzék szerint pedig akkor mehet csődbe a társaság.
| A BKV, a parkolási cégekhez hasonlóan, közvetlenül a bliccelők számlájáról hajtaná be a ki nem fizetett pótdíjakat - tudta meg az RTL Klub Híradója. A társaság még egyeztet a tulajdonos fővárosi önkormányzattal arról, hogy mikortól léphetne életbe az intézkedés. A közlekedési vállalat a parkolási cégek példáját akarja követni, amelyek a Legfelsőbb Bíróság döntése alapján szedik be adók módjára a büntetéseket.
