Csökkenés helyett több szén-dioxid kerül a levegőbe
A szén-dioxid-kibocsátás korlátozására született kiotói jegyzőkönyv ez év elején lépett hatályba, azóta most tartják ebben a témában az első világkonferenciát. A helyszín Kanada, amely hatszázalékos csökkentést vállalt 2012-re, ehhez képest most 24 százalékkal több szén-dioxidot enged a levegőbe, mint 1990-ben. Az egyezményt elutasító Egyesült Államok kibocsátása 15 százalékkal nőtt. Az EU mindenképpen érdemi eredményt, az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának jelentős csökkentését szeretné elérni. Brüsszelt igazolják az adatok: a globális hőmérséklet már 0,6 Celsius-fokkal emelkedett, a század végére pedig kétfokos emelkedés sem kizárt. A globális felmelegedés hatására a tengerszint is gyorsulva emelkedik. Jelenleg évi egy-két milliméternyire becsülik az emelkedést, de az évszázad végéig csaknem egyméteres növekedés is elképzelhető.
A konferencia résztvevői is ismerik azt a kutatási eredményt, amelyet néhány nappal ezelőtt tettek közzé. Svájciak irányításával évek óta fúrja egy európai csoport az Antarktisz jegét, hogy a befagyott buborékokból meghatározza a Föld légkörének múltbeli összetételét. A berni egyetem professzora, Thomas Stocker által vezetett csoport 3270 méter mélyre jutott, ami 650 ezer évnek felel meg. A jégminták vizsgálatából kimutatták: még soha nem volt annyi szén-dioxid a légkörben, mint most. A jelenlegi érték 27 százalékkal magasabb a legutóbbi csúcsnál. A vizsgált rétegekben soha sem volt 300 milliomod résznél nagyobb a levegő szén-dioxid tartalma, napjainkban ez az érték 380 milliomod. Az elmúlt ötven évben a növekedés üteme kétszázszorosa a korábbi leggyorsabb növekedési értéknek. A metántartalom is nőtt, a jelenlegi érték a korábbi háromszorosa. A kutatók állítják, szoros a kapcsolat az egyes korokban uralkodó átlaghőmérséklet és a hozzá tartozó szén-dioxid-koncentráció között. Ebből adódik a következtetés, összefüggés van a növekvő szén-dioxid-tartalom és az átlaghőmérséklet emelkedése között.
A vizsgált 650 ezer év alatt hat jégkorszak volt, amelyek között átlagosan harmincezer év telt el. Mivel a legutóbbi jégkorszak tízezer éve ért véget, nem kell közeli jégkorszaktól tartani. A vizsgált területen a jég teljes vastagsága alapján mintegy 890 ezer év klímájáról szerezhetnek adatokat a kutatók, de a mélyben lehetnek akár kétmillió éves levegőzárványok is.
