A vasárnapi csecsenföldi parlamenti választásokon a részvételi arány hivatalosan elérte a hetven százalékot, ám helyi források szerint valójában az érvényességhez szükséges 25 százalékos részvételi arány is kérdéses. Hivatalosan a hatalompárti Egységes Oroszország (JeR) a szavazatok 61 százalékát gyűjtötte be, a kommunista párt 12, míg a liberális ellenzékiként számon tartott Jobboldali Erők Szövetsége (SZPSZ) 11 százalékot szerzett. Ez a három párt alakíthat frakciót a 1,2 millió lakosú köztársaság 18 fős felsőházában és 40 fős alsóházában.

A választásokra csupán az Arab Liga, az Iszlám Konferencia és a Független Államok Közössége delegált megfigyelőket. A hatfős csoport szabályosnak ismerte el a voksolást.

Az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének küldöttségét vezető Andreas Gross az Eho Moszkvi orosz rádiónak azonban úgy nyilatkozott: a hatalom nyomásának engedő és az emberrablásoktól rettegő lakosságnak nem volt lehetősége valódi választásra. A szervezet - amelynek kiküldöttjei szakértőként voltak jelen a választásokon - magyarázatot vár a részvételi arány váratlan megugrására az urnazárás előtti utolsó két órában, és az egyes körzetekben tapasztalt kiugróan magas választási aktivitásra.

A csecsen vezetés ugyanakkor az 1999 óta az orosz hadsereg felügyelete alatt álló Csecsenföld "nagykorúsításaként" értékeli a parlament megalakítását. A jelenlegi elnök, Alu Alhanov a konszolidáció jegyében egy brüsszeli találkozót is felajánlott a Moszkvával szemben álló szeparatista vezetésnek. Igaz, vélhetően tudja, hogy a találkozó nem jön létre. A Moszkva által el nem ismert szakadár kormány Londonban élő vezetője, Ahmed Zakajev számára kockázatos lenne egy belgiumi utazás, miután Anne-Marie Lizen, a belga felsőház elnöke lapunknak korábban kijelentette: ha Zakajev belga területre lépne, azonnal letartóztatnák, és kiadnák Moszkvának.