Bolton, a nagy fehér cápa
A diplomácia fehér cápájának nevezte John Boltont egy vidéki amerikai lap vezércikke, amiért az USA ENSZ-nagykövete rávette a Biztonsági Tanácsot, hogy végre elítélje a Hezbollah Izrael elleni támadásait. Ezt, bár sokszor kezdeményezte, még sosem sikerült elérnie az amerikai diplomáciának. - Íme a bizonyíték, hogy George W. Bush elnök a megfelelő embert állította a posztra - lelkendezett a virginiai Daily-News Record. A londoni Daily Telegraph szerint brit diplomaták viszont meglepődésüknek adtak hangot, amiért Bolton velük sem egyeztet. Mint egyikük fogalmazott: - Vagy vele vagy, vagy ellene.
A nagykövet egyelőre egy kezén meg tudja számolni, kik vannak vele. (Például az állandó BT-tagságra ácsingózó Japán.) Viszont sikeresen magára haragította a fejlődő országok csoportját, a britekkel együtt immár a komplett Európai Uniót és Kofi Annan főtitkárt. Utóbbi, amikor valaki arra kérte, értelmezze az amerikai szavait, dühösen kifakadt: - Nem vagyok Bolton úr tolmácsa!
A négy hónapja, a szenátus nyári szünetét kihasználva kinevezett Bolton a múlt héten azt nyilatkozta, hogy az ENSZ versenyhelyzetben van a világ problémáinak megoldásában, és ha nem lesz elég hatékony, az USA más megoldásokat keres. Hozzátette még, hogy a szeptemberi csúcsértekezlet óta a közgyűlés tapodtat sem haladt a reformokkal, és amíg nincsenek eredmények, esetleg nem kellene elfogadni a kétéves költségvetést. A folyó kiadásokra szerinte negyedéves kisköltségvetést kellene készíteni. Ez utóbbit azok is ellenzik, akik pedig - mint Annan vagy a britek - egyértelműen a reformok mellett vannak.
Az ENSZ kétéves, 3,6 milliárd dolláros büdzséjéből 790 millió származik az amerikaiaktól, így az ötlet zsarolásnak tűnik. A fejlődő országok azonban nemcsak ezt vetik el, hanem a titkárság nyugati módira való újjászervezését is, mert abban saját befolyásuk csökkenését látják, és az érdekeiket szolgáló programok háttérbe szorulásától tartanak.
A költségvetést december végéig kell elfogadni. Bolton siettetni szeretné az új etikai hivatal és béketeremtő bizottság, illetve a megreformált emberi jogi bizottság felállítását - márpedig ezekre a büdzsé tervezete csak 2007 végével irányoz elő pénzt. Az USA nem akarja megvárni a reformokkal Annan 2006 végi távozását, a 191 tagállam zöme azonban a fontolva haladás híve.
A vita mögött mély törésvonal húzódik: nem árt emlékezni rá, hogy már Bill Clinton is megkerülte az ENSZ-t, amikor a világszervezet helyett a NATO felhatalmazásával avatkozott be Boszniában és később Koszovóban. Ha nem sikerül rákényszeríteni akaratát az ENSZ-re, Washington a jövőben a regionális szervezetre helyezheti át a hangsúlyt - attól pedig nyilván nem nőne se a világszervezet súlya, se a hatékonysága.
A reformok szükségszerűsége aligha kérdéses, ám az amerikai nagykövet "tárgyalási" stílusa a jelek szerint nehezíti a haladást. Ahogyan az internetes Newsday írta: - Az ENSZ megérdemli, hogy Bolton nyomást gyakoroljon rá. De bárcsak diplomatikusabban tenné.
