A sértett az eredeti tulajdonos
Az LB döntése szerint a jövőben minden lakásmaffiaügyet csalásként kell megítélniük a bíróságoknak. A jogegységi döntés ugyanis kimondja: sikkasztást csak ingóságra lehet elkövetni, ingatlanra nem.
A jövőben az ingatlan eredeti tulajdonosát kell a lakásmaffia-cselekmény sértettjének tekinteni. A bírói fórum ugyanakkor nyitva hagyta annak a lehetőségét, hogy az eredeti tulajdonosától csalással megszerzett ingatlant később jóhiszeműen megvásárló harmadik személy is sértettje lehet a csalásnak. Például úgy, ha a lakásmaffia ugyanazt a lakást egyidejűleg több jóhiszemű vevőnek is értékesíti, vagy a kölcsön törlesztésének szándéka nélkül hitel felvételéhez fedezetül használja fel.
Alapesetben azonban, amikor a lakásmaffia a megszerzett lakást csak egy jóhiszemű vevőnek adja el, a sértett az eredeti tulajdonos, a jóhiszemű vevő pedig csupán polgári perben érvényesítheti követeléseit. A csalással szerzett ingatlan értéken történő eladása ugyanis nem újabb bűncselekmény - szögezte le az LB -, hiszen a lakásmaffia az ingatlan eladásával csupán a csalással megszerzett hasznot realizálja, ami büntetlen utócselekménynek minősül.
A jogegységi döntés külön is kitért azokra az esetekre, amikor vagyonkezelők követnek el a gondjaikra bízott ingatlannal összefüggésben "vagyonvesztést eredményező kötelességszegést". Tettüket a jövőben a bíróságoknak hűtlen kezelésnek kell minősíteniük, és értékelniük is e szerint kell.