Bush rossz passzban van
A hálaadás napi hosszú hétvégén megint mindenféle tüntetők táboroztak George W. Bush texasi birtoka mellett. Az elnök az iraki háborút ellenzők, illetve a politikáját lelkesen támogatók közül az utóbbiakkal akart parolázni - de eltévedt. Amikor kiderült, hogy a rossz sátrak felé tart, hóna alá kapta Barney névre hallgató skót terrierjét, és sarkon fordult. Akárcsak a tíz nappal korábbi, pekingi sajtótájékoztatón, ahol a sok egyforma vörös ajtó között nem találta a kijáratot, az Egyesült Államok elnöke ismét egy összezavarodott iskolásfiú benyomását keltette. Pedig nem az.
Ha az amerikai elnök belpolitikai nehézségekkel küzd, az óhatatlanul meglátszik a külpolitikán: egyrészt a Fehér Ház hirtelen kedvet kap hozzá, mert a lapok addig se a válságról cikkeznek, másrészt a világban ilyenkor sokkal nehezebb támogatókat találni. A partnerek érzik a másik fél gyengeségét. Így volt ez a Mar del Plata-i amerikai csúcstalálkozón is, ahol Argentína és Brazília vezérletével öt ország megfúrta az Európai Unió versenytársaként beharangozott amerikai szabad kereskedelmi övezetről szóló tárgyalások felújítását. Bush jelenléte ellen most csak kisebb utcai tüntetések voltak - viszont a rebellis venezuelai elnök, Hugo Chávez nagygyűlésére megtelt egy futballstadion. Az amerikai elnöknek Brazíliában sem sikerült rábírnia Lula államfőt álláspontja megváltoztatására, és Panamáig kellett repülnie, hogy támogató közönségre találjon.
Ugyanígy járt ázsiai körútján is: kereskedelmi és gazdasági kérdésekben kosarat kapott Japántól és Kínától, Dél-Korea éppen a látogatáshoz időzítve jelentette be, hogy csökkenti Irakban lévő csapatainak létszámát. Kína a füle botját se mozdította a demokrácia fontosságáról elhangzott példabeszédekre - viszont az amerikai sajtó nem kérdezhetett Hu Jintao elnöktől, a kínai pedig nem írt Bushnak a pekingi protestáns templomban tett látogatásáról. Az amerikai vendégnek Mongóliába kellett utaznia, hogy végre legyen néhány nyugodt órája.
Bush legnagyobb baja természetesen az iraki helyzet. Ha a december 15-i választások után nem következik be látványos javulás, az elnök rákényszerülhet egy csapatkivonási menetrendre, amelyet eddig hevesen elutasított. Az amerikaiak kétharmada szerint rossz irányban mennek a dolgok. A "galambnak" igazán nem nevezhető Zbigniew Brzezinski szerint Amerika az iszlám világgal folytatott általános háború felé sodródik. Irakban - nyilatkozta a volt nemzetbiztonsági főtanácsadó - újra kell fogalmazni a siker definícióját, mert többé nem reális az eredetileg kitűzött cél, a stabil, világi demokrácia megteremtése. Brzezinski kezdettől fogva ellenezte a háborút, de most már azok közül is sokan meggondolták magukat, akik eredetileg támogatták Busht.
A jelenlegi közvélemény-kutatási adatokból azonban korai lenne végleges következtetéseket levonni. Egyrészt az utóbbi negyven évben minden amerikai elnöknek voltak hasonlóan rossz hetei-hónapjai, ami után egyeseknek sikerült talpra állniuk, másoknak nem. Másrészt az elnök támogatottságának negyven százalék alá csökkenésében az iraki sikertelenség mellett szerepet játszott saját tábora jobboldalának a kiábrándulása, amiért elsőre nem radikálisan konzervatív személyt jelölt a legfelső bíróságba. Most, hogy ezt a hibát korrigálta, a Fehér Ház újra számíthat a keresztény jobboldal támogatására.
A republikánusoknak a korrupciós vádakkal is hadakozniuk kell. Kampánypénzekkel elkövetett visszaélés miatt bíróság előtt áll Tom DeLay, a képviselőház korábbi elnöke, vizsgálják a szenátus elnökének, Bill Fristnek a tőzsdei ügyleteit és a republikánusokhoz közel álló lobbista, Jack Abramoff machinációit. Egy CIA-ügynök nevének kiadása kapcsán az igazságszolgáltatás akadályozása miatt vádat emeltek Dick Cheney alelnök kabinetfőnöke, "Scooter" Libby ellen, és Bush helyettes stábfőnöke, Karl Rove feje felől sem múlt el a hasonló veszély.
Bush még nem "béna kacsa", de reális annak a lehetősége, hogy 2006 őszétől végleg beszűkül a mozgástere. A fő csapás iránya addig alighanem az ENSZ reformja lesz. Végre valami, amiben az elnök élvezi a konzervatívok feltétlen támogatását, és a demokraták sem mernek szót emelni ellene. Az első kísérleti léggömböt John Bolton ENSZ-nagykövet repítette föl, amikor arról beszélt, hogy esetleg nem kellene elfogadni a világszervezet költségvetését, amíg a közgyűlés nem szavazza meg az amerikaiak szája íze szerinti átalakítást. Lehet, hogy egy újabb világpolitikai konfliktus lesz az a mentőöv, amellyel Bush megpróbál kievickélni hazai bajaiból. Lehetne háború is, de azt a kártyát már kijátszotta.
Washington, 2005. november
