Jövő hétfőn közli a soros brit EU-elnökség azokat a számokat, amelyek alapján az optimisták még reménykedhetnek abban: a december közepi uniós csúcs végre tető alá hozhatja a megegyezést a 2007-2013-as költségvetésről. Diplomáciai források szerint ugyanakkor Brüszszelben, az EU-tanácsban egyre rosszabb, sőt ellenséges a hangulat. Sokan nem érzékelnek elmozdulást a júniusi büdzséfiaskóhoz képest, és nehezményezik, hogy a britek az elmúlt öt hónapban alig kezdeményeztek bármit is, visszautasítva, hogy az októberi csúcstalálkozó érdemben foglalkozzon a témával.

- Agresszív EU-politikát folytatnak, a saját képükre akarják formálni az uniót - mondta egy forrásunk. Ezt támasztják alá azok a tegnapi brit sajtókiszivárogtatások is, amelyek alapján kirajzolódni látszik, mit is kívánnak a britek letenni az asztalra jövő hétfőn. Lapértesülések szerint a luxemburgi elnökség alatt "befagyott" 872 milliárd eurós javaslat harmincmilliárdos megrövidítését tervezik a hét évre.

Ez különösen kellemetlenül érintené az új EU-tagállamokat, köztük Magyarországot. Állítólag tíz százalékkal csökkenne a nekik járó támogatás az unió nagy felzárkóztatási alapjaiból. A The Daily Telegraph szerint ez politikai kockázatot is magában rejt: az újak általában London (és Washington) támogatóiként léptek fel, legalábbis eddig. Gianfranco Fini olasz külügyminiszter jelezte: országa "egyetlen eurócentet sem" hajlandó feladni a támogatásokból - ez a kérdés ugyanis Dél-Itáliát is súlyosan érinti.

Értesüléseink szerint a Londonból érkező hírek némiképp árnyalhatják annak a levélnek a tartalmát, amelyet pénteken, Budapesten adnak át Tony Blair kormányfőnek a visegrádi négyek, és amelyet az új EU-tagállamok közül a többiek is magukénak fogadnak el. A Financial Times szombaton a levél közlését tervezi. Magyar részről azt szorgalmazzák: ha nem is lesz megállapodás decemberben, az EU-csúcs legalább azt rögzítse, hogy a felzárkóztatási pénzek elvitathatatlanok az újaktól, és az EU-bővítés pénzügyi fedezetének megteremtése Európa megkerülhetetlen feladata.

Eközben még a láthatáron sincs nyoma, hogy London - legalább jelentős részben - feladná a büdzséalku meghiúsulásának legfőbb okát, a kizárólag neki járó, még 1984-ben kiharcolt visszatérítést. Ennek összege 2013-ra évi 7,1 milliárd euróra szökik fel automatikusan, ha a tagállamok másképp nem döntenek. Elképzelhető, hogy e téma felvetésével taktikai okokból várnak. Megfigyelők szerint a büdzsét júniusban szintén visszautasító hollandok, svédek, finnek és spanyolok már nem makacskodnának - ha nem bújhatnak a fő kerékkötőként elkönyvelt britek háta mögé.

A hangulatnak nem kedvez, hogy források szerint a britek nem kívánnak huszonnégy óránál tovább tárgyalni az EU-csúcson, december közepén. És az sem, hogy londoni kommentárok azt taglalják: Blair helyzete az utóbbi hetekben meggyengült a brit politikában, és így aligha engedhet meg magának sokmilliárdos nagylelkűséget.

Az EU-nak az általános megítélés szerint politikailag óriási szüksége van rá, hogy ebben a kudarcokkal teli évben bebizonyítsa működőképességét. Ugyanakkor technikailag az unió egy újabb fiaskó esetén is működhet tovább, az úgynevezett 1/12-es szabály alapján. (Egyelőre például 2006-os költségvetés sincs, és meglehet, bár nem valószínű, hogy januárig nem is lesz.) Dalia Grybauskaite költségvetési EU-biztos viszont nem győzi hangsúlyozni: 2007 legelején a csúszás miatt bizonyosan nem indulhatnak el a nagy EU-projektek, főleg akkor nem, ha januártól még az osztrák elnökség is megörökli a költségvetési doszsziét.

Barroso európai bizottsági elnök. Csak nézõ a huszonötök vitájában