Spanyolország, amely már átélt 2004 márciusában egy súlyos terroristacsapást, felkészült a 39 nemzet állam- és kormányfőit egy tető alá hozó eseményre. A spanyol rendőrség a csendőrséggel, a titkosszolgálatokkal, a katalán rendőrséggel és a városi őrséggel  együtt 6 ezer embert mozgósított. A haditengerészet őrhajókat járőröztet a barcelonai kikötő környékén.

A belügyminisztérium bejelentette a schengeni megállapodás ideiglenes felfüggesztését, azaz helyreállították a beutazók ellenőrzését a szárazföldi határátkelőkön, repülőtereken és  kikötőkben.

A rendezvényen mintegy 800 küldött vesz részt, munkájukról kétezer újságíró tudósít, s több tucatnyi csoport készül különböző indíttatásból arra, hogy ezt a munkát megzavarja. A tanácskozás helyszínét viszonylag távol választották ki a 3,5 milliós város központjától, hogy a hétköznapi életet a lehető legkevésbé borítsa föl.

A spanyol király nyitotta meg a találkozót

Az együttműködés  fontosságát hangsúlyozva megnyitotta az első euromediterrán  csúcsértekezletet I. János Károly spanyol király hétfőn délelőtt  Barcelonában, ahol éppen tíz éve kezdeményezték, hogy a Földközi-tenger két partvidékén élő nemzetek munkálkodjanak közösen köztük lévő a gazdasági, társadalmi és kulturális szakadék áthidalásán.

Az oslói palesztin-izraeli megállapodások keltette akkori optimista légkörben nagyra törő elképzeléseket fogalmaztak meg abból  kiindulva, hogy a különbségek csökkentése több biztonságot hoz minden résztvevőnek. Az elképzeléseket keresztülhúzták a fejlemények: a palesztin felkelések, az iraki háború, a terrorizmus betörése a nyugati világ szívébe. Az EU segélyei, kölcsönei és befektetései ellenére nőtt a jövedelmi különbség a régió két fele  között, ami felduzzasztotta az északra vándorlók tömegét, velük szemben pedig idegenellenes hangulatot keltett Európában.

A csúcstalálkozó két fő témájává mára az illegális bevándorlás és a terrorizmus vált, noha fontos tervek születtek a politikai reformok, a gazdaságfejlesztés és az oktatás témájában is. Az unió 25 tagja és a 10 teljes jogú déli partner a tervek szerint közös nyilatkozatot, ötéves munkatervet és a terrorizmusról  szóló ENSZ-határozatok következetes betartását sürgető "magatartási kódexet" fogad el. Ez utóbbi esetében már megmutatkoztak az ellentétek, mivel vita folyik arról, hogy mit is értsenek a terrorizmus fogalma alatt. Egyes arab államok ragaszkodnak ahhoz, hogy a szövegben tegyenek különbséget a terrorizmus és a jogos  ellenállás között.

Az EU elnöksége vasárnap éjjel még külön-külön tárgyalt az izraeliekkel és az arabokkal a megállapodás érdekében, mert a terrorizmusellenes politika konszenzusos elfogadása híján a csúcstalálkozót nem lehet sikeresnek minősíteni. A kudarcot előre beharangozó véleményekkel vitázva José Luis Rodríguez Zapatero spanyol kormányfő kijelentette: nem szabad ítéletet hozni, már azelőtt, hogy a csúcs megkezdődne. A fontos szerinte mindenképpen az, hogy a felek leüljenek és tárgyaljanak egymással.

A plenáris ülésen felszólaló Sólyom László köztársasági elnök Magyarország támogatását fejezi ki az euromediterrán együttműködés fő céljai iránt, hangsúlyozza, hogy lendületbe kell hozni ezt a fórumot, és megerősíti, hogy Magyarország nem ismer kompromisszumot  a terrorizmus elleni harcban. Az euromediterrán régió közös terveihez való hozzájárulásként a  köztársasági elnök felajánlja a demokratikus átmenetben és a regionális együttműködésben a közelmúltban szerzett tapasztalatok átadását, s ennek eszközéül a budapesti székhelyű Demokrácia Központot javasolja.

Vasárnap este csak kisebb nehézséget okozott az a tüntetés, amelyet "az elutasítjuk a tőke és a háború Mediterránumát" jelszóval folyt a konferenciaközponttól tisztes távolságra, egy-kétezer résztvevővel. (MTI)