Már nemcsak durran-pukkan
Az éleződő verseny rákényszerítette a nagy nemzetközi védelmi ipari vállalatokat, és egyben eszközt adott a honi iparfejlesztésnek: ha egy kormány nagyobb összegben vásárol tőlük, a kifizetett pénz egy részét a szállító (és/vagy kormánya) visszaforgatja Magyarországra, például beruházásokkal, szolgáltatások vásárlása formájában. Ezt a formát a meghonosodott angol szakszóval világszerte offsetként emlegetik.
A legismertebb honi offsetkonstrukció a svéd Gripen vadászgép vásárlásához kötődik. Mint lapunkat a Gazdasági és Kereskedelmi Minisztérium illetékese, Szabó Sándor tájékoztatta, jelenleg körülbelül 260 milliárd forint az offsetüzletek kerete, ennek döntő hányada a Gripen-programhoz kötődik, de emellett még tíz beszerzési eljárás folyik, amely tovább bővíti az offsetkeretet.
Az Epicos nevű, a védelmi iparra összpontosító információs rendszert a 2004-ben kidolgozott új ellentételezési stratégia alapján vonták be a magyar védelmi ipari vállalkozásoknak nagyobb lehetőségeket kínáló elképzelések végrehajtásába. A kétéves program költségeit a budapesti kormány által kidolgozott séma szerint az amerikai hadiipari óriásvállalat, a Raytheon állja (az ellentételezés-konstrukció alapján húszmillió dolláros keretet szánnak erre), hangzott el a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumban.
Erre a Gripenekhez fedélzeti levegő-levegő AIM-120 (AMRAAM), és levegő-föld rakétarendszereket (Maverick), majdan talán a Paveway család lézerrel célra vezérelt "okos" bombáit is szállító amerikai óriáscégnek, a Raytheonnak a magyarokkal a közeljövőben megkötendő, sok milliárd forintos üzlete kínál fedezetet. A Raytheonnak más miatt is jól jön a konstrukció: számára ez hírverés. Megerősítheti pozícióit régiónkban, ahol a stabilizálódó Balkán, Délkelet-Európa felvevőpiacokat jelenthetnek számára.
Lapunk értesülései szerint a Gripenhez levegő-föld fegyverrendszer szállítására kiírt pályázat lezárult, hivatalosan ugyan nem hirdettek eredményt, de gyakorlatilag biztos, hogy a Raytheon Maverick (AGM-65) rakétája nyert.
Az EU védelmi minisztereinek minapi döntése szerint az egymillió eurónál nagyobb összegű védelmi ipari beszerzéseket a lehetőségek szerint a tagországokban publikálják. Magyarországon az ellentételezéses üzletkötési forma a Gripen harci repülők vásárlásával "jött divatba", azóta a szomszédos országokból is érdeklődők jönnek hozzánk, hogy tanulmányozzák a tapasztalatokat. És ez érdekében áll a Gripent gyártó svéd konzorciumnak is, amely óriási harcot vív az amerikaiakkal, nyugat-európaiakkal a megrendelésekért.
Megfigyelőből taggá léptünk elő a NATO AWACS-háttérprogramjában, amely szintén magyar vállalatoknak kínál esélyt az AWACS-rendszereket befogadó Boeing 707-es gépek távközlési-felderítő fedélzeti rendszerei kiépítésének, karbantartásának, működtetésének, modernizálásának a folyamatába való bekapcsolódásra. Ennek keretében a Boeing 16 magyar cég számára szoftverfejlesztési képzést ajánl.
Az időzítés, mint lapunknak Brüsszelben megjegyezték, nem volt a legszerencsésebb, hiszen egyelőre csak a tagdíjat fizetjük, mert a jelenlegi, tízéves, 2008-ig futó programról a jelek szerint lemaradtunk, "már minden hely foglalt". Talán 2008 után, a következő programcsomagban meg tudunk kapaszkodni. Feltéve, hogy a programba bekapcsolódni akaró magyar vállalatok teljesíteni tudják a magas műszaki követelményeket, amelyeket az AWACS-gépek működtetése, karbantartása körüli háttér megkövetel.
Jövőre megkezdődhet a négy állami tulajdonú hadiipari cég, a HM EI Rt., a HM Currus Rt., a HM Armcom Rt., valamint a HM Arzenál Rt. privatizációja.
