Mint emlékezetes, a jogszabályt tavasszal már elfogadta az Országgyűlés, de Mádl Ferenc volt államfő nem írta alá, hanem az Alkotmánybírósághoz (AB) küldte előzetes normakontrollra. A volt köztársasági elnök elsősorban az úgynevezett irányító testületekkel kapcsolatban fogalmazta meg aggályait, arra hivatkozva: az eredeti tervek szerint e grémium úgy dönthet a tudományt is érintő kérdésekről, hogy kizárják a testületből a tudományos élet képviselőit, sőt a tagok számára még a felsőfokú végzettség sem előírás.

Az AB október végén hozott határozatot az ügyben, amelyben helyt adott a kifogásoknak. Az oktatási tárca ezt követően átdolgozta a törvényt, s abban az irányító testületek helyett már gazdasági tanácsok szerepelnek. Magyar Bálint miniszter szerint már az elnevezéssel is korlátozzák a testület jogkörét: tudományos kérdésekkel nem, csak gazdasági ügyekkel foglalkozhat.

A tanácsba két-három tagot a miniszter delegál, hármat-négyet a szenátus választ. A testületnek hivatalból tagja lesz a rektor, illetve a gazdasági igazgató. A külsős emberek mellett a testület tagja lehet az intézmény bármelyik oktatója, kutatója is.

A gazdasági tanács tagjai számára a törvénymódosítás már előírja a felsőfokú végzettséget is. Emiatt a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) nem is támogatja a tervezetet (a többi oktatási szervezettel a szaktárca megegyezett a módosításokról). A hallgatók így nem lehetnek ugyanis tagjai a tanácsnak, mivel még nincs diplomájuk. A HÖOK szerint az Alkotmánybíróság határozatának indokolása kimondja: "az oktatók, tudományos kutatók, hallgatók részvételét biztosítani kell az autonóm képviseleti szervekben". A szervezet ezért - ha a törvénymódosítást elfogadja a parlament - az Alkotmánybírósághoz fordul.

Információink szerint Sólyom László köztársasági elnöknek nincsenek alkotmányossági aggályai az átdolgozott törvénnyel kapcsolatban, így valószínűleg aláírja.