A hosszú távú áramvásárlási- vagy autópálya-szerződéseket általában nem lehet rendes felmondással megszüntetni, de egyoldalúan módosítani sem. Rendkívüli felmondással a magyar állam akkor élhetne, ha adott esetben egy befektető súlyosan megszegné a szerződés valamely pontját. A szerződések "felülvizsgálatát" pedig, mint olyat, jogilag nem lehet értelmezni - nyilatkozta lapunknak Kende Tamás. Az ELTE nemzetközi jogi tanszékének adjunktusa megjegyezte: nem ismeri ezeknek a szerződéseknek a részleteit, azok ugyanis államtitkot vagy üzleti titkot képeznek.

Kende Tamás emlékeztetett viszont arra, hogy a Világbankhoz kötődő (külföldi befektetők és az állam közötti beruházási jogvitákkal foglalkozó) ECSED nevű szervezet előtt van a Ferihegyi II-es terminál koncessziós szerződés ügye. Az ügy háttere: 1998-ban még Lotz Károly miniszter idején egy kanadai céggel 15 éves koncessziós szerződést kötöttek, melyet két és fél év múlva az Orbán-kormány módosított. Egy időközben megszületett jogszabályra hivatkoztak, s elvonták a koncessziót a kanadai cég által alapított társaságtól. Szintén az Orbán-kormány idején Katona Kálmán miniszter viszont kénytelen volt hasonló ügyben visszakozni: így végül is nem módosították a csepeli hőerőművel kötött szerződés azon pontját, mely 8 százalékos profitot garantált a cégnek. - A hosszú távú szerződéskötés nem magyar sajátosság. Ennek az az oka, hogy ilyen esetekben jelentős a lekötött tőke, hosszú a megtérülés ideje és rendkívül kicsi a likviditás - tette hozzá Kende Tamás.