Üveggé varázsolják az EU zsebeit
Brigitte Alfter brüsszeli újságíró az Európai Unió közös agrárpolitikájának (KAP) végfelhasználóira volt kíváncsi, és egyszerűen el akarta kérni a listát az illetékes főigazgatóságon. Ám ott megtagadták a kérést, mégpedig azon az alapon, hogy egy adatbázis nem minősül dokumentumnak, azaz Brüsszelnek nincs tájékoztatási kötelezettsége. A vita ezen a ponton parttalan jogértelmezéssé fajult. Az oknyomozó újságírás dániai, Dicar elnevezésű központja a honlapján felsorolja, hogy a különféle tagállamokban hány kolléga tett hasonló kísérletet - elvégre az uniós pénzek négyötödét nem Brüsszelben költik el -, és azt is, mennyire különböző joggyakorlattal találkoztak.
Mindez jövőre megváltozhat, legalábbis a zöldkönyvnek nevezett európai bizottsági dokumentum tervezete szerint. A kíváncsiak szerencséje: Brüsszel nem éri be annyival, hogy a tagállamok féljék, azt is akarja, hogy az EU-polgárok "szeressék". Márpedig a legutóbbi Eurobarometer-felmérés szerint csak a megkérdezettek 46 százaléka bízik meg az Európai Bizottságban, és ez még az Európai Parlament nem túl fényes eredményénél is hat százalékkal alacsonyabb érték. - Az átláthatóság javítása eloszlathat néhány mítoszt, amely az euroszkeptikus pártok hivatkozási alapjává vált, és csökkentheti a távolságot az EU-intézmények és a polgárok között - fogalmaz a bizottsági dokumentum.
Az EU-pénzek legnagyobb tortaszeletét az agrártámogatások adják, és a közvélekedés szerint ezeket traktoron közlekedő, gumicsizmás termelők kapják. Csakhogy - mint egy több országra kiterjedő, most közzétett tanulmány kimutatta - ez nem feltétlenül így van. A francia termelők 70 százalékának csak a támogatások 17 százaléka jut, miközben a nagy élelmiszer-ipari cégek 15 százaléka az egésznek a 60 százalékát teheti zsebre - állapította meg az Oxfam nemzetközi szervezet. Spanyolországban a hét legnagyobb gazdaság kap ugyanannyit, mint a 12.700 legkisebb együttvéve...
Két okból is kínos a KAP vehemens védelmezőinek a felmérés. Egyrészt ez az egyik fő kérdése a 2007-2013-as EU-költségvetésnek, amelynek kapcsán Brüsszelben azt várják: a júniusi kudarc után decemberben talán sikerül megállapodni róla. Másrészt a fejlett országok agrártámogatásai a Világkereskedelmi Szervezet (WHO) szintén decemberi értekezletén is terítékre kerülnek - és ezúttal "potya" érveket kaptak a szabadpiaci gyakorlat mellett kiálló államok.
A sajtóról már nem is beszélve: a KAP visszásságait mindennél jobban kiemeli, amikor a lapok beszámolnak a fő kedvezményezettek némelyikéről. II. Erzsébet angol királynő, Albert monacói herceg, Mariann Fischer Boel, az EU dán agrárbiztosa, Cees Veerman, a hágai, illetve Simon Zsolt, a pozsonyi kormány szakminisztere, a Heineken sörgyár, a Nestlé, a BASF vagy a Philip Morris amerikai dohánygyár (amely a fogyasztóvédelemnél az EU egyik fő támadási célpontja). S mindez csak rövid ízelítő a listából.
Brüsszel, 2005. november
