A titkos dokumentumok nyilvánosságra hozatalát Radoslaw Sikorski lengyel nemzetvédelmi miniszter jelentette be pénteki sajtóértekezletén Varsóban. Az iratok január 2-ig a legújabb kori lengyel történelem dokumentumait őrző Nemzeti Emlékezet Intézetébe kerülnek. Ez az intézmény foglalkozik a többi között az államszocializmus titkosszolgálatainak ügyirataival, az ügynöklistákkal is. A miniszter által felállított bizottság határozza meg, mely dokumentumok titkos minősítését törlik, vagy helyezik alacsonyabb titkossági fokozatba. Továbbra is titkosak maradnak a Lengyelország mai védelmi képességeivel kapcsolatos iratok.

A VSZ titkos dokumentumainak nyilvánosságra hozatalát Kazimierz Marcinkiewicz kormányfő jelentette be november 10-én, a szejmben miniszterelnöki expozéjában. Az iratanyag mintegy 1700 levéltári egységet tartalmaz. Szerepel köztük a VSZ titkos statútuma, a vezetőség találkozóinak jegyzőkönyvei, valamint Csehszlovákia 1968-as inváziójának dokumentációja. Sikorski szerint a nyilvánosságra hozatal jelképes áttörés. "A posztkommunizmus korszakának végét jelenti Lengyelországban. Annak a korszaknak a végét, amelyben társadalmunk nem ismerte a teljes igazságot a múltról" - mondta.

Sikorski elmondta, hogy a most bemutatott térképről Ryszard Kuklinski volt lengyel ezredes beszélt neki. A katonatiszt még a lengyelországi szükségállapot bevezetése előtt szökött át az amerikaiakhoz, akikkel korában is együttműködött. Kuklinski azt mondta, hogy a VSZ nukleáris tervei miatt fordult a kommunizmus ellen.

A miniszter bemutatott egy 1979-es gyakorlótérképet is, amelyen egy elképzelt háborúban jelzik a szovjet és kelet-európai csapatmozgásokat és a nukleáris csapások kijelölt célpontjait. A VSZ egyebek között Brüsszelre, Münchenre és Kölnre is atomcsapást mért volna. Kiderül belőle - hangsúlyozta Sikorski -, hogy egy ilyen, a VSZ és a NATO között kirobbanó potenciális fegyveres konfliktus során Lengyelország hatalmas veszteségeket szenvedett volna, több mint kétmillióra rúgott volna a halottak és sebesültek száma, atomcsapás ért volna 43 lengyel várost, nukleáris és vegyi szennyezés alá került volna az ország. A lengyel csapatoknak Észak-Németország, Hollandia, Belgium és Dánia területén kellett volna harcolniuk.

A hasonló iratokat korábban tanulmányozó lengyel történészek arra számítanak, hogy most valódi hadműveleti tervek is napvilágra kerülnek. Eddig csak álcázott iratokat tanulmányoztak. A politikai iratok publikálásától nem lehet sokat várni - mondta Pawel Piotrowski, az IPN történész munkatársa. Ezeket ugyanis a volt NDK-ban már közzé tették.

A lengyel honvédelmi miniszter szerint országára nem kötelezőek az 1991-ben a VSZ feloszlatásakor a volt tagállamok által aláírt titkossági kötelezvények. A lengyel nemzetvédelmi minisztérium jogászai szerint ugyanis ezt a dokumentumot a lengyel törvényhozás nem ratifikálta. Ezért - állítják - a hazai jognak elsőbbsége van az egyezménnyel szemben. A miniszter szerint egyébként is megváltoztak a belső körülmények is.

Sikorski a sajtóértekezleten bejelentette, hogy Lengyelország 2006-ban kivonja csapatait Irakból, de a kivonulás határideje januárról az év közepére tolódhat ki.

Sikorski az 1979-es gyakorlótérkép elõtt