Brüsszelben NATO-szövetségesek növekvő nyugtalansággal beszélnek a romló afganisztáni biztonsági helyzetről. Mind Hollandia (amelytől talán "megörököljük" misszióját), mind a nem NATO-tag, de a tartományi újjáépítő csapatot, angol rövidítéssel PRT-t vezető Új-Zéland erősebb katonai védelmet - mindenekelőtt légi támogatást, helikoptereket - szorgalmaz katonái számára. - A hollandok biztosítékokat akarnak, ha a helyzet rosszra fordul, lesznek olyan erők, amelyek kisegítik őket - mondta a Reutersnek egy névtelenséget kérő NATO-tisztviselő.

Bársony András szerint Magyarország a jövő év második felében átveheti vagy megalapozhatja egy PRT vezetését Afganisztánban. Mint a külügyminisztérium politikai államtitkára lapunknak kifejtette, a PRT-re vonatkozó NATO-vállalással "látványosabbá és öszszefogottabbá" tesszük afganisztáni jelenlétünket. Erről egyébként elvi döntés született, amelyet még egyeztetnek az afganisztáni PRT-programok "gazdájával", a NATO-val, az amerikaiakkal. Bársony megerősítette, vagy a hollandoktól vennénk át egy PRT-t, vagy egy újat állítanánk fel.

A holland PRT a viszonylag biztonságosabb északon, Pul-i-Kumriban működik. Ha ezt vennék át a magyarok, jobban járnának, mintha újat kellene "gründolniuk" nyugaton vagy délen. Afganisztánt ismerő NATO-szakemberek szerint az ország nyugati része veszélyesebb, mint a viszonylag konszolidált észak, de a legtöbb veszélyt a dél (és a kelet) jelenti.

Magyarország a a holland döntésre is vár. Mint brüsszeli tudósítónk írja, Hágában még nem határoztak, de egyeztettek a holland vezetésű PRT jövőjéről, más tagállamok esetleges részvételéről. - Ezekre részben a NATO-n belül, részben kétoldalú keretek közt került sor, de egyelőre nem vezettek eredményre - nyilatkozta megkeresésünkre Otte Beeksma, a hágai védelmi minisztérium szóvivője.

Hollandia tavaly november óta, mintegy 250 katonával, más országok kisebb részvételével vezet PRT-t Afganisztán északkeleti, Baghlan tarto-mányában, Pul-i-Kumri központtal. A gyéren lakott Baghlan nem számít kifejezetten veszélyes tartománynak, de harcok itt is folynak. Az értesüléseink szerint évi 3-5 millió euróba (750-1250 millió forintba) kerülő baghlani misszió mandátumát jövő novemberig meghosszabbították, ám Hága eközben újabb afganisztáni részvételt fontolgat, mégpedig a déli, veszélyesnek számító Uruzgánban. Ben Bot külügyminiszter szerint biztonsági okokból (romlik a helyzet Afganisztánban) felül kell vizsgálni az ide szánt 1200 katona kiküldését.

Eközben más forrásból úgy tudjuk: a magyar szerepvállalásról az idén mindenképp dönteni kellene, logisztikai okokból. Elképzelhető, hogy Somogyi Ferenc külügyminiszter a december 8-i NATO-értekezleten jelenti be Brüsszelben a magyar PRT-re vonatkozó döntést.

A PRT-k 300 főig terjedő csapatok, katonákból, polgári személyekből, nem kormányzati szervezetek képviselőiből, közigazgatási-gazdasági-pénzügyi szakemberekből állnak. Feladatuk sokrétű. A rájuk bízott afgán tartományban, területen fenn kell tartaniuk a rendet, közbiztonságot (katonák), segíteniük kell a helyi afgán közigazgatási-gazdasági szervezeteket az újjáépítésben. A PRT-k állhatnak több ország katonáiból, polgári szakértőiből. (Afganisztán-típusú PRT-kkel akarják az amerikaiak az iraki stabilizációt-újjáépítést is segíteni.) Magyarország előreláthatóan mintegy 150 katonát vezényelne a tervezett PRT-be. (D. P.)