- A vádhatóság a nemzetközi gyakorlattal ellentétes döntést hozott, hiszen a vád alapján nem a titok kiszivárogtatóját, hanem annak nyilvánosságra hozóját állították bíróság elé - hangoztatta az előbbiekkel kapcsolatban Haraszti Miklós, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) médiaszabadság-biztosa, aki több fórumon is arra hívta fel a figyelmet: államtitoksértést jogállamban kizárólag a titokgazdák, illetve a minősítők követhetnek el, az újságíróknak büntetleneknek kell maradniuk.

A két említett újságíró ellen indított eljárás azért is furcsa, mert egy harmadik, hasonló ügyben a vádhatóság nemrég teljesen ellentétesen járt el. A Szatmári-ügy kiszivárogtatóját keresik, a nemzetbiztonsági titoknak minősülő kémsztorit nyilvánosságra hozó Magyar Nemzet ellen viszont - éppen Harasztinak a nemzetközi gyakorlatra hivatkozó logikája szerint nagyon helyesen - nem indult eljárás.

Úgy tűnhet tehát, mintha az ügyészség csak a saját titkait féltené, s például a Nemzetbiztonsági Hivataléit nem. Bár Csík Rita esetében tanúvallomás támasztotta alá, hogy a lap főszerkesztője szorgalmazta a cikk megjelenését, utóbbi ellen ejtették a vádat. (E részben persze helyesen.) A Rádi Antónia elleni vádiratot titkosították, így arról az újságíró még a saját főnökeinek sem számolhat be. Az, hogy kizárólag a cikkek írói ülnek a vádlottak padján, szokatlan a sajtótörténetben, felvetheti még az újságírók elszigetelésének és megfélemlítésének gyanúját is.

Az EBESZ - mint erről lapunkban már beszámoltunk - törvénymódosítást sürget, hogy az ügyészség hasonló ügyekben ne élhessen vissza többet a hatalmával. Haraszti nyilvánosan elhangzott felhívása és szemrehányása óta a vádhatóság hallgat, lapunk kérdésére sem kívánta kommentálni a történteket.

Az újságírónõt államtitoksértéssel vádolták