"Képtelenek voltunk elérni a harcok beszüntetését, s ezért a kollektív kudarcért, valamint a szélsőséges nacionalizmusért magas árat kellett fizetni; csaknem 250 ezren meghaltak, kétmillióan - azaz majdnem a lakosság fele - elmenekültek, s a társadalom is kettészakadt" - emlékeztetett Javier Solana, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője, aki akkoriban spanyol külügyminiszter volt, majd a NATO főtitkári posztját töltötte be.

"Ezt a háborút el lehetett volna kerülni" - szögezte le Carl Bildt korábbi svéd miniszterelnök, aki a boszniai válságot lezáró ( éppen 10 éve kötött) daytoni békemegállapodás után a nemzetközi közösség első boszniai képviselője volt. Bildt a hibákat sorolva megemlítette, hogy a diplomaták nem rendelkeztek igazi eszközökkel a célok elérésére, a nemzetközi közösség megosztott volt, s egészen az utolsó időszakig hiányzott a katonai beavatkozás lehetősége is.

"Márpedig most ugyanilyen jellegű új kihívásokkal kell megküzdenünk" - szögezte le, példaként hozva fel az iraki helyzetet, illetve Koszovót. Hozzátette: mindig mindent meg kell tenni egy-egy háború kirobbanásának megakadályozására, mert ha a háború már kirobbant, többé nem lehet semmit sem ellenőrzés alatt tartani.

A tanácskozáson többen is szégyennek mondták, hogy 10 évvel a vádemelések után még mindig sikeresen bujkálhat a boszniai szerbek két egykori vezetője, Ratko Mladic és Radovan Karadzic.

Solana üdvözölte, hogy éppen most pénteken megkezdődtek az Európai Unió és Bosznia-Hercegovina között a megbeszélések a társulási és stabilitási egyezmény megkötéséről. Ezzel - mint mondta - új szakasz kezdődött az ország legújabb kori történelmében. Hozzáfűzte, hogy az EU-csatlakozás lehetősége Boszniában, de más balkáni országokban is az átalakulások egyik legfőbb hajtóerejét jelenti.

(MTI)