Bábák, saskövek, kakasvér

otthonszülés

"A városokban is inkább bíznám a szülésnek véghezvitelét a gyengéded szívű és kezű értelmes bábákra, mintsem az ahhoz ugyan értő, de sokszor szemtelen és vakmerő, a szülőt megzavaró bábamesterek kezére, gépelyére és fogójára, amely segítséghez a mi szeplőtelenebb erkölcsű úri asszonyaink nehezen szokhatnak."

Benkő Sámuel Borsod megyei főorvos 1791-ben leírt sorai azt a vitát jelzik, mely a természetes szülés feltétlen híve, De La Motte párizsi orvos, illetve a vele szemben álló, "eszközpárti" Levret-féle iskola között dúlt. A harc ekkor dőlt el a férfi szülészek javára (addig sok nő inkább meghalt, semmint a "kampós" szülészt magához engedte volna).

Deáky Zita és Krász Lilla kimerítő részletességgel - és elképesztő, másfél évtizednyi néprajzi, történeti antropológiai gyűjtőmunkát követően - tárgyalja pompás kiállítású könyvében a születés magyarországi kultúrhistóriáját. A tudós szerzőpáros azt az időszakaszt fogja át, melyben a hiedelmek olykor erősebbnek bizonyultak a tudós leírásoknál. A baba jövetelét hosszú századokon át talizmánokkal vagy szent tárgyakkal kellett (a bábának) világra segítenie. Az asszonyok megelőzés céljából, vetélés, koraszülés vagy torzszülés "ellen", társadalmi rangtól és rendtől függetlenül már a terhesség alatt használták az olyan óvó-védő tárgyakat, mint például a saskő. A gömbölyded, rázogatható, csörgő-zörgő csodakő használatáról Kecskeméti W. Péter ötvösmester így írt a XVII. század második felében: "...ha az szülő és vesződő asszony állatnak, az ki nehezen szülne, az ágyékára teszik, mindgyárt elhozza az gyermeket, de mindgyárt el kell onnét vennyi, mert nyavalya következik miatta..."

A gyermekgörcsök - a frász - ellen elődeink falra szerelhető áldást fabrikáltak, az újszülött megduzzadt melléből (ma már tudjuk, igen helytelenül) kinyomkodták az ördögtejet, a lányok fülét két szelet krumpli közt átlyukasztották, a kajlára sikerült gyerekeknek pedig kíméletlenül lekötötték a fülét. Ha begyulladt (a fogzás miatt) a csecsemő foghúsa, azt pálinkával, cukorral, petróleummal, szenteltvízzel, kakasvérrel kezelték, aztán meg száraz kenyeret, gyökeret, új kulcsot, szalonnabőrt adtak a lurkónak, azt rágja.

A minden dolgok kezdetéről tudósító alapműnek számító könyv hallatlanul izgalmas. A korabeli, bábák ellen beadott keresetek, megrontásokkal kapcsolatos dokumentumok, egyházi tilalmak, orvosi esetleírások a családok hétköznapjaiba engednek betekintést. Megesik, hogy ez sokkal többet segít egy-egy század megértésében, mintha csatajelenteket bújnánk. (Századvég, 382 oldal, 7875 forint)

Gyerekek, akik nem kellenek, 1890

Orbán minden botrányt megbocsát, amíg Rogán ilyen szépen szolgál

Pezsgőt hozott egy sommelier, a pincérek töltögették a poharakat, lecsúszott egy-két pálinka, és voltak kolbászfalatok is vasárnap este a Bálnában. A „főnök", Orbán Viktor mindenkinek megköszönte a kvótanépszavazás kampányában tett erőfeszítéseit, majd magabiztosan, mosolyogva azt mondta, ezzel az eredménnyel egy parlamenti választáson a Fidesz újra kétharmados többséget szerzett volna, és ez sikerülhet 2018-ban is. Az érvénytelen népszavazás volt a főpróba.

Jobbik: kormányprogramot ír, aki visszaküldi a kérdőíveket

A Jobbik elnökének közlése szerint lezárult a pártja által meghirdetett "valódi nemzeti konzultáció" első szakasza. "Jól választottuk ki a témákat, az egészségügy, az oktatás és a korrupció területét" - mondta Vona Gábor pénteken Gyöngyösön, a sorozatot záró lakossági fórumát megelőző sajtótájékoztatón.